Az Edinburghi Roslin Intézet kutatói génszerkesztési eljárással hívták életre a malacot négy hónappal ezelőtt. Õ az első emlősállat, amely ezzel a technológiával született. Ez a módszer jóval egyszerűbb, mint a klónozás - adta hírül a The Daily Telegraph brit napilap.

Az új technika gyorsabb és hatékonyabb az eddig létező eljárásoknál, és nincs szükség hozzá antibotikumnak ellenálló gének használatára.

A génszerkesztés egyszerű és pontos folyamat, amelyben a kutatók az állat DNS-éből "lenyisszantanak", és a helyére új genetikai anyagot juttatnak be, azaz megváltoztatnak egyetlen egyet a géntérképet alkotó hárommilliárd alapegységből.

A létező GM-technológiákkal ellentétben e módszerhez nincs szükség antibiotikumnak ellenálló génekre, amelyek használata a génmódosítás ellenzőinek aggodalmát váltja ki. Sikerességi rátája 10-15 százalékos, szemben az eddig technikákkal, amelyeknél kevesebb mint egy százalék, és a módszer megtermékenyített petesejtek felhasználásával alkalmazható, nincs szükség a klónozás bonyolult technikájára.

A folyamat olyan pontosan másolja a természetes génmutációt, hogy az állat DNS-ét vizsgálva lehetetlen megmondani, mesterségesen módosították-e vagy sem - olvasható a brit napilap honlapján.

A sertés immunis az afrikai sertéspestis nevű fertőző betegséggel szemben, amelynek kórokozó vírusa a fertőzéstől számított 24 órán belül képes végezni az állattal.

A brit tudósok az állat génállományába beültetett gént egy afrikai vaddisznóból nyerték, amely immunis a vírussal szemben.

A szakemberek azt remélik, hogy ezáltal jobban el tudják fogadtatni a közvéleménnyel az állatállományban végrehajtott génmódosítást, és az új eljárás kulcsfontosságú lehet a növekvő népesség élelmezése előtt álló kihívások megválaszolásában.

Bruce Whitelaw professzor szerint hasonló eljárást lehet alkalmazni más állatoknál, például a szarvasmarhánál vagy a juhoknál is egy sor betegség esetében.