A New England Journal of Medicine című orvosi folyóiratban ismertetett tanulmányban azt nem vizsgálták, hogy a sztatinokkal megelőzhető-e a rák, csupán azt elemezték, hogy mi történik a már diagnosztizált daganatos páciensekkel. A kapott eredményt érvényesnek találták függetlenül az érintettek korától, rákjának típusától, a tumor méretétől vagy attól, hogy képzett-e áttétet vagy sem. Csupán azoknál a betegeknél nem találtak a sztatinok szedéséből származó nyilvánvaló előnyt, akik kemoterápiát kaptak.

"Sztatinok alkalmazása rákbetegeknél a rák miatti halálozás csökkenésével társul" - hangsúlyozta Stig Bojesen kutatásvezető, a Koppenhágai Egyetem munkatársa a tanulmányban.

Az elemzéshez több dániai országos regiszter adatait tekintették át, amelyek a rákbetegekre, illetve gyógyszerhasználatukra vonatkozóan tartalmaztak információkat, valamint népességi, halálozási adatokat is figyelembe vettek. Összesen 18 721 olyan negyven év feletti rákbeteg embert vontak be a tanulmányba, akiknek betegségét 1995 és 2007 között diagnosztizálták és szedtek sztatint rákbetegségük felfedezése előtt. A kontrollcsoportba 277 ezer olyan rákos pácienst vontak be, akik kezelésük előtt nem szedtek rendszeresen sztatinokat.

A két csoport halálozási adatainak összehasonlítása azt mutatta, hogy a sztatint szedők 15 százalékkal kisebb valószínűséggel haltak meg rákban, de az egyéb okból bekövetkezett halálozásra is érvényes volt az arány.

A sztatinszedésből származó előny különösen erőteljes volt 13 ráktípusnál: a hasnyálmirigyrákos pácienseknél 11 százalékkal csökkentette a halálozási kockázatot, míg a méhnyakrákos betegek körében 36 százalékkal volt alacsonyabb a halálozás valószínűsége, ha szedték a szert. Tizennégy további vizsgált ráktípus esetében kevésbé egyértelmű eredményt kaptak a kutatók.

"A kemoterápia előnye 15-20 százalékos a ráktípustól függően. Amit itt látunk, az ezzel összemérhető, ami nem kevés" - mutatott rá Bojesen, aki úgy véli, hogy a sztatinterápiát érdemes fontolóra venni azoknál a ráktípusoknál, amelyek kezelésében megfelelő kemoterápia nem áll rendelkezésre. Feltételezése szerint a sztatin azáltal lassíthatja a tumor növekedését, hogy "ellopja" a koleszterint az osztódni kívánó ráksejtek elől.

Más szakemberek azonban kételkedésüknek adtak hangot, amikor arra hivatkoztak, hogy a dán kutatók nem vizsgáltak olyan tényezőket, mint a dohányzás, ahogyan a sugárterápiáról és a kemoterápiáról is csak a páciensek alig több mint negyedénél rendelkeztek információval.

Eric Jacobs, az Amerikai Rák Társaság kutatója - aki nem volt részese a tanulmánynak - elmondta, hogy izgalmasnak tartja az eredményeket, de "azok nem jelentik azt, hogy a rákos embereknek el kellene kezdeniük a sztatinszedést javulásuk reményében".