Abu-Dzabiban a háromoldalú amerikai-orosz-ukrán tárgyalásokon különös dolgok is történtek: Kirilo Budanov, az ukrán elnöki kabinet új vezetője (korábban hírszerző főnökként több, orosz területen végrehajtott célzott merénylet és katonai csapás szervezője) szemtől szembe ült orosz ellenfelével, az FSZB kémelhárítási vezetőjével, Dmitrij Minajevvel, akit az ukránok azzal vádolnak, hogy 2019-ben sikertelen merényletet szervezett Abu-Dzabiban Budanov meggyilkolására.
Mindez talán jelzi, hogy a kölcsönös – finoman szólva – „bizalmatlanság” ellenére a két szembenálló oldal átérzi, hogy véget kell vetni az ukrajnai háborúban beállt patthelyzetnek. A kétnapos tárgyalás nyilvánosságra került részletei szerint azonban
nemcsak Ukrajna, hanem az Egyesült Államok és Oroszország viszonya és az oroszok által követelt „új európai biztonsági rendszer” témája is terítéken volt.
Az amerikaiak eredetileg egy átfogó, az orosz biztonsági érdekeket is magában foglaló megállapodást szerettek volna előkészíteni. Kijev és az európaiak viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy mindenekelőtt tűzszünetet kell kötni, és csak ezt követően lehet tárgyalni a hosszabb távú biztonsági garanciákról.
A Politico beszámolója szerint a tárgyalások kezdeti várakozásai után a hangulat jóval visszafogottabbá vált. Érdemi előrelépés nem történt, bár a felek egy jelentős fogolycserében megállapodtak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök konstruktívnak nevezte a megbeszéléseket, az orosz delegáció viszont nem kommentálta az eredményeket.
Így, azon kívül, hogy leültek tárgyalni, lesz fogolycsere, az lehet az érdekes elem, hogy a Politico szerint változóban az amerikaiak hozzáállása: Washingtonban most már úgy látják, hogy az európaiak részvétele nélkül aligha lehet tartós megállapodást kötni. Jared Kushner és Steve Witkoff amerikai különmegbízottak ezért előbb Moszkvába indultak, hogy személyesen tájékoztassák Putyin elnököt a tárgyalások menetéről, hogy aztán Dublinban Zelenszkijjel is találkozzanak. Kushner már azt mondta: az európaiaknak helyet kell kapniuk a következő tárgyalási fordulóban, mert saját biztonsági rendszerük kialakításában nekik is részt kell venniük.
Zelenszkij eközben magabiztosabbnak tűnik a Washingtonnak címzett megjegyzéseiben (előfordulhat, hogy Trump elnök pártjának választási veresége miatt is). Koppenhágában kijelentette:
nem az a feladata, hogy Donald Trumpot elégedetté tegye, hanem az, hogy mindent megtegyen az amerikaiak és az európaiak bevonásáért.
Magabiztosságát erősítheti, hogy Washington és az európaiak közös nyilatkozatban álltak ki Ukrajna szuverenitása és területi épsége mellett. Az oroszok viszont azt emelték ki, hogy a feleknek egy új európai biztonsági rendszer kialakításáról kell megállapodniuk, és bizonyos kérdésekben úgymond „sikerült közelebb kerülniük egymáshoz”. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes ugyanakkor hangsúlyozta: egyelőre korai beszélni a bizalom helyreállításáról. Közben az Európai Unió soros elnökségét átvevő Litvánia pénzügyminisztere már arra számít, hogy akár a tél folyamán véget érhet a háború és az alkuban segíthetnek országa történelmi tapasztalatai. Viszont hozzátette: nem szabad hagyni, hogy Ukrajna egy „új Grúzia” legyen, amely szerinte visszafordult Oroszország felé.





