Infostart.hu
eur:
367.87
usd:
335.45
bux:
143733.37
2026. november 18. szerda Jenő

Új erek a zsírszövetből kiszívott őssejtekből

Amerikai kutatók forradalmian új technikája lehetővé teheti olyan ér kialakítását a beteg saját szövetéből, amely alkalmas lehet beteg érszakasz helyettesítésére koszorúér-szűkület esetén.

A szűkült érszakasz pótlására mind gyakrabban használják az eleve ott lévő mellkasi ereket, de legtöbbször szükség van a beteg olyan máshonnan kivett, saját ereire is, amelyek alkalmasak a beteg szakasz áthidalására, mint valami párhuzamos, kerülőút az elzárt főútvonal helyettesítésére. Az ilyen műtétek esetében a páciensek egyharmadában nem talál a szívsebész olyan eret, amely ép és alkalmas a beteg érszakasz helyettesítésére.

Matthias U. Nollert és munkacsoportjának az Amerikai Szív Szövetség alapkutatással foglalkozó kongresszusán ismertette kutatásának eredményeit. A munkacsoport vezetője kiemelte, hogy az Egyesült Államokban évente átlag százezer koszorú-érbetegség kezelésére végzett műtétre van szükség.

Laboratóriumban elvileg már lehetséges a csontvelőből származó őssejtekből új erek növesztése, de a szívinfarktus után műtétre váró betegek legtöbbször nincsenek olyan állapotban, hogy elviseljék a csontvelő beavatkozást. A most bemutatott új technika lényege, hogy a beteg zsírszövetéből szívnak ki őssejteket, majd a páciens 3-4 hétig vár, amíg elkészülnek a beültetésre alkalmas új erei.

A zsírszövetből nyert őssejteket simaizom sejtekké alakítják, majd kiterítik ezeket egy méhlepényből származó lemezre. Megfelelő előkészítés után ez a lemez igen vékony, mintegy ötven mikrométer, de erős. Bőrátültetés vagy szemészeti kezelés céljára az illetékes hivatal már korábban engedélyezte használatát.

A laboratóriumban a sejtekkel benőtt lemezt néhány milliméteres átmérőjű csövekké alakítják, és még 3-4 hétig hagyják szaporodni az őssejteket, hogy a csövecskék erekké alakuljanak.

Nollert professzor hangsúlyozta, hogy jelenleg ezek a mesterségesen kifejlesztett erek még nem olyanok, hogy csak leemelik őket a polcról, és máris beültethetők. "Ez olyannak tűnik, hogy klinikailag alkalmas lesz, de még nem elég erős és nem tudjuk, hogy a kémiai hatásokra ugyanúgy reagál-e, mint a természetes erek."

A laboratóriumban most végigvizsgálják, hogy a műerek megbízhatóan ellenállnak-e a változó vérnyomásnak és megfelelnek-e a szervezetben bekövetkező változásoknak.

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×