Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella

Olajfaló mikrobák segítettek megtisztítani a Mexikói-öblöt

Hihetetlen gyorsasággal táplálkozó mikrobák segítettek megtisztítani az olajtól a katasztrófa sújtotta Mexikói-öböl vízfelszínét, ám azt nem tudni, hogy a mikroorganizmusok mire használták fel az így nyert hatalmas energiamennyiséget - derült ki egy új tanulmányból.

Több mint egy évvel a történelem legsúlyosabb olajkatasztrófáját követően a Woods Hole Oceanográfiai Intézet (WHOI) szakembereinek kezéből került ki az első publikált tanulmány arról, hogy mi történt a Mexikói-öbölbe ömlött mintegy 651 millió liter kőolajjal. Az Environmental Research Letters című folyóirat internetes kiadásában megjelent tanulmányuk elkészítéséhez a kutatók az öböl olajjal borított-, illetve kevésbé szennyezett területeinek vízfelszínéről begyűjtött mintákat használták fel.

Eredmények szerint az olajfolt területén élő bakteriális mikrobák ötször gyorsabban bontották le a szennyezést, mint az érintett térségen kívül élő társaik, ezzel jelentősen hozzájárulva ahhoz, hogy a kiáradó kőolaj nagy része már a Deepwater Horizon olajfúró végleges elzárását követő három héten belül eltűnt - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.

A szakembereket ugyanakkor meglepte, hogy a megnövekedett táplálékbevitel ellenére - amely során a mikrobák szén-dioxidot és energiát hoznak létre a bevitt tápanyag (ebben az esetben az olaj) és oxigén felhasználásával - a mikroorganizmusok száma egyáltalán nem növekedett a térségben. "Mit csináltak az energiával, amelyet a megnövekedett légzésük során nyertek?" - tette fel a kérdést a tanulmányt vezető Benjamin Van Mooy, a WHOI kémikusa. Hozzátette: "Nem a szaporodásra használták fel, így ez egy igazi rejtély".

"Azt gondoltuk, hogy a mikrobák légzése minimális lesz", mivel a növekedésükhöz és osztódásukhoz szükséges tápanyagok - a foszfor és a nitrogén - mennyisége nagyon alacsony volt az olajfolt térségében - mondta a szakember. A kutatók a begyűjtött vízminták oxigénszintjének változását vizsgálták: ha ugyanis a mikrobák lassan lélegeznek, akkor az oxigénszint is lassan apad, ha viszont gyorsan lélegeznek, akkor az oxigén is gyorsabban apad - magyarázta a szakember. "Ebben az esetben a válasz a +gyorsaság+ volt" - tette hozzá.

A biokémikus Bethanie Edwards azonban aggódik, hogy az olajvállalatok esetleg arra használhatják fel a pozitív eredményeket, hogy meggyőzzék a közvéleményt a hasonló katasztrófák alacsony környezetkárosító hatásáról. "Az olaj még mindig halálos fenyegetést jelent a környezet számára, mivel a mikrobák számára feldolgozhatatlan molekulák továbbra is a vízben maradnak és mérgező hatással bírnak" - mondta.

Hozzátette: ezek azok a molekulák, amelyek a táplálékláncon keresztül később eljutnak a tengerek más részei és a part menti területek élővilágához. A mikrobák az elfogyasztott olajat szén-dioxiddá alakítják át, amely a légkörbe jutva szintén károkat okoz.

Címlapról ajánljuk
„Elértük a vendégek teherviselő képességének határát” – drágább, de egyben gyengébb is az idei strandszezon

„Elértük a vendégek teherviselő képességének határát” – drágább, de egyben gyengébb is az idei strandszezon

A munkabérek és az energiaárak emelkedését érvényesíteni kellett a strandjegyek árában, ez a fő oka annak, hogy átlagosan 10 százalékkal drágultak a belépők – mondta az InfoRádióban a Magyar Fürdőszövetség főtitkára. Balogh Zoltán kitért arra is, hogy a víz- és csatornadíjak év közben emelkedtek, ami korábban nem volt jellemző, az üzemeltetőknek viszont ezt is figyelembe kell venniük az árak meghatározásánál.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×