A legnagyobb olasz újság az „új Magyarországon” érezhető változásokról kérdezte Orbán Anitát.

A külügyminiszter úgy vélte, az országban nagy szemléletváltozás zajlik: a hagyományosan pesszimista magyarok egy friss felmérés szerint bizakodók a jövőjüket illetően.

Hangsúlyozta: ha meg kell jelölnie egy dátumot, amelyen az mondható, hogy Magyarország visszatért Európába, július 10-ét választja, mivel az Ecofin Tanács jóváhagyta Magyarország helyreállítási és reziliencia-tervét, elfogadták Magyarország csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez, valamint Antonio Tajani olasz miniszterelnök-helyettes meghívására a magyar diplomácia vezetője Rómában részt vett a Nyugat-Balkán Barátai csoport ülésén, amelyhez Magyarországot most hívták meg csatlakozni.

„Ez a három esemény együtt számomra azt jelképezi, hogy már visszatértünk Európába” – jelentette ki.

Az új magyar kormány legnagyobb kihívásának a gazdaságot, az örökölt közel nyolcszázalékos költségvetés hiányt nevezte meg. Hozzátette, hogy Magyarország az EU második legszegényebb országa, amelynek gazdasága „kormányra kerülésünk előtt sajnálatos módon az EU legkorruptabb gazdasága volt”.

Arra a felvetésre, miszerint emberi jogi szervezetek is aggodalmukat fejezték ki az alkotmány gyors ütemű módosításai miatt, amelyek lehetővé tették az államfő leváltását vagy a közmédia működésének felfüggesztését, Orbán Anita kifejtette:

„mi a jogállamiságra épülő társadalmat a jogállamiság eszközeivel hozzuk létre. Jogi eszközökkel alakítjuk át a rendszert”.

Megjegyezte, hogy az előző kormány idején „államfoglalás” történt, bábok kinevezésével számos intézmény élére, és olyan szabályok megalkotásával, amelyek rendkívül megnehezítették bármilyen új kormány számára megváltoztatásukat. Példaként a Szuverenitásvédelmi Hivatalt említette, amelyet „kifejezetten azért hoztak létre, hogy a civil társadalmat és az újságírókat támadja. Ezt megszüntettük” – mondta.

A Corriere della Sera kérdésére, hogy a Magyar Péter vezette kormány az elődjéhez hasonlóan miért nem támogatja fegyverekkel Ukrajnát? Orbán Anita válaszában hangsúlyozta, hogy a magyar választók arra adtak felhatalmazást, hogy fegyverek helyett a segítség humanitárius támogatással és a szankciók alkalmazásával történjen.

Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásával kapcsolatban kijelentette, hogy a magyar diplomácia a teljesítményen alapuló csatlakozást támogatja összhangban az Európai Unió bővítési módszertanával.

„Úgy gondoljuk, hogy minden országnak ugyanazt az utat kell végigjárnia, és ugyanazokat a feltételeket kell teljesítenie. Ez az Európai Unió hitelességének kérdése.

Ami a kisebbségeket illeti, sikerült kétoldalú megállapodást kötnünk Kijevvel, amely elengedhetetlen előfeltétele volt kapcsolataink újraindításának” – mondta.

Úgy vélte, Oroszország, földrajzi helyzete, mérete, ereje és történelme miatt mindig is fontos ország volt és marad Európában, ezért Moszkvával „nagyon pragmatikus kapcsolatra törekszünk, szuverén nemzetek közötti viszonyként”.