Az állandó munkahellyel már rendelkezők arányában figyelemreméltó kari különbségeket találtak a felmérés készítői. A legmagasabb az elhelyezkedési arány a Bárczi Gusztáv gyógypedagógiai karon 91,8 százalékkal, ezt követi 87,4 százalékkal az állam- és jogtudományi kar, 82 százalékkal az informatikai kar, 77,5 százalékkal a tanító- és óvóképző kar, 72,9 százalékkal a pedagógiai és pszichológiai kar és 72 százalékkal a társadalomtudományi kar.

A legalacsonyabb az elhelyezkedési arány a bölcsészettudományi kar (62 százalék) és a természettudományi kar (60,1 százalék) végzettjei között.

Az összegyetemi eredményeket tekintve a legmagasabb az oktatás területén elhelyezkedők aránya 36,2 százalékkal. Igen jelentős (29,4 százalék) azok hányada is, akik egyik megadott iparághoz sem tudták sorolni munkaadójukat, ezért az egyéb kategóriát jelölték meg.

Más közösségi vagy személyi szolgáltatással foglalkozó vállalatnál 9,5 százalék talált munkát, míg az egészségügyi, szociális ellátásban 6,7 százalék, a közigazgatásban 6,6, a pénzügyi területen 2,5, a kereskedelem és szerviz területén 2,5, logisztikai területen 1,7, ingatlanterületen 1,6 százalék az arány. A legkevesebben a bányászatban (0,3 százalék), a feldolgozóiparban (0,4 százalék), a mezőgazdaságban, illetve a vad-, erdő- és halgazdálkodásban (0,6 százalék), a vendéglátásban (0,6 százalék), az energiaszektorban (0,7 százalék) és az építőiparban (0,7 százalék) helyezkedtek el.

A legtöbben állami vállalatnál, illetve korlátolt felelősségű társaságoknál dolgoznak jelenleg, vagy dolgoztak utoljára (25,2, illetve 25,1 százalék). Az önkormányzatoknál dolgozók aránya is jelentős (19,1 százalék); a részvénytársaságoknál (9,9 százalék), egyéb formában működő cégeknél (8,6 százalék), a nonprofit szervezeteknél (7,6 százalék) dolgozók száma jóval kisebb. Elenyésző azoknak az aránya, akik egyéni vállalkozói formában (2,3 százalék) vagy betéti társaságnál (1,4 százalék), illetve kht.-nál (0,9 százalék) találtak munkát.

Ezek az arányok jelzik, hogy az ELTE-seket nagy arányban felvevő közszféra mellett ma már hasonló arányban helyezkednek el a végzettek a versenyszférában is, míg a civil szférában való elhelyezkedés aránya viszonylag alacsony.