A kutatók a Vörös-tenger felszínéről 1985 és 2007 között készült műholdas hőtérképeket elemeztek ki. Dionysios Raitsos, a szaúd-arábiai King Abdullah Tudomány és Technológiai Egyetem (KAUST) éghajlatkutatója és kollégái a Geophysical Research Letters című szaklapban számoltak be arról, hogy a szokatlanul gyors hőmérsékletváltozás az 1990-es évek közepén vette kezdetét.

A víz középhőmérséklete 1985 és 1993 között alig ingadozott, 27 és 27,5 Celsius fok között alakult. 1994-től azonban jelentős ugrás következett be, amely csúcsát 1995-ben érte el 28,5 Celsius fokkal. Ennek okát a kutatók a klímaváltozás miatti felmelegedésben látják - ismertette a kutatás eredményét a Die Welt című német lap internetes kiadása.

Az északi féltekén mért hőmérsékletekkel való összehasonlítás igazolja, hogy a megfigyelt felmelegedés a globális éghajlatváltozás része. A rohamos felmelegedés veszélyeztetheti a Vörös-tenger korallzátonyainak változatos növény- és állatvilágát. Ugyanis az élőlényeknek nincs elég ideje arra, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott körülményekhez - mutattak rá a szakemberek.

Amerikai kutatók egy évvel ezelőtt kimutatták már, hogy az elmúlt évtizedben a Diploastrea heliopora korallfaj állományának mintegy egyharmada pusztult el a szokatlanul meleg víz miatt a nyári hónapok során.

Arról, hogy a többi faj hogyan reagál a melegedő vízre, eddig nem áll rendelkezésre információ. Mivel azonban a korallzátonyok alapvetően igen érzékeny rendszerek, a kutatók szerint magas a kockázata annak, hogy számos faj örökre eltűnik a Vörös-tengerből.