Német és kanadai kutatók most egy lehetséges választ adnak az okra is a Nature tudományos magazin legfrissebb számában közzétett tanulmányukban. Agyi képalkotó eljárással kimutatták, hogy a városban lakó vagy városban felnőtt emberek bizonyos agyterületei erőteljesebben reagálnak a stresszre. Véleményük szerint ez megmagyarázhatja, hogy a városi élet miért növeli a szkizofrénia és más mentális zavarok kialakulásának kockázatát.

Korábbi kutatások úgy találták, hogy a városban való nevelkedés növeli a szkizofrénia kockázatát, egyes bizonyítékok pedig arra utalnak, hogy a nagyvárosokban gyakrabban fordulnak elő az embereknél hangulati és szorongásos zavarok.

A most ismertetett tanulmányba bevont önkéntesek mindegyike egészséges volt. A vizsgálatban a kutatók arra összpontosítottak, hogy az egyes emberek agya miként reagál a más emberek által kiváltott stresszre. A résztvevőknek agyuk szkennelése közben matematikai feladatokat kellett megoldaniuk. Ezekről úgy tudták, hogy könnyűek lesznek, ám valójában olyan trükkösek voltak, hogy minden önkéntes szinte valamennyit elrontotta.

Még a szkennerben fekve azt hallották a résztvevők, amint az egyik kutató kritizálja teljesítményüket, arról beszél, hogy az meglepően rossz és csalódást keltő, majd azt is közölte az önkéntessel, hogy talán nem elegendőek a képességei a vizsgálatban való részvételre.

Az eredeti vizsgálat a 32 résztvevőnél úgy találta, hogy a városlakók két agyterületének tért el az aktivitása a stressz alatt a vidékiek (nem városlakók) agyához képest. Az egyik az amygdala volt, amely a környezetből érkező fenyegetésre reagál, a másik pedig az amygdalát szabályozó agyi kör. A 100 ezernél nagyobb lélekszámú városok lakóinak agyában az amygdala a legnagyobb megfigyelt aktivitással válaszolt a stresszre, ennél kisebb aktivitást mutatott a 10 ezer és 100 ezer lakosú városokban lakóknál az adott agyterület, a legkisebb aktivitást pedig a 10 ezernél kevesebb lakosú településen élőknél tapasztalták.

A kutatásnál azt is figyelembe vették, hogy 15 éves koruk előtt hol éltek a résztvevők. Ezzel kapcsolatban is azt találták, hogy minél több időt töltött valaki gyerekkorában nagyvárosban, annál aktívabban reagált a stresszre az amygdala és az azt szabályozó kör.

A stressz hatását vizsgáló kísérletet kis változtatással újabb 23 önkéntessel is megismételték, ebben az eredmény az elsőhöz hasonló volt. Ezt követően újabb 37 felnőtt agyi aktivitását már úgy vizsgálták, hogy nem kritizálták a feladatmegoldás közben teljesítményüket. Ennél a tesztnél nem találtak különbséget a városiak és a vidékiek agyi reakciójában. A kutatók szerint ez arra utal, hogy a különbség nem magából a mentális munkából, hanem a kritizálásból, a negatív stresszből adódik.

A tanulmány nem ad választ arra, hogy a városi élet miért élezi ki ennyire az agy reakcióját - magyarázta Andreas Meyer-Lindenberg, a mannheimi mentális egészség központi intézetének munkatársa, a publikáció vezető szerzője. Állatkísérletek azt mutatják, hogy a korai életkorban elszenvedett stressz hosszan tartó hatást válthat ki - tette hozzá.