Infostart.hu
eur:
364.27
usd:
326.58
bux:
144586.39
2026. november 10. kedd Réka

Miért kering "rossz irányban" némely bolygó?

Sikerült megfejteniük amerikai kutatóknak, hogy miért kering "rossz irányban" más naprendszerek némely bolygója központi csillaga körül. Az elméletről a Nature legújabb számában jelent meg tanulmány.

Az első Naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygót 1995-ben fedezték fel, azóta félezernél több ilyen planétát észleltek: többségük ugyanabban az irányban forog, mint teszi ezt központi csillaga. Akadnak azonban olyan exobolygók, amelyek ellenkező irányban forognak. Ezek az égitestek általában forró Jupitereknek nevezett gázóriások, és nem Föld-szerű bolygók.

Az ominózus égitestek nemcsak forgási irányukban különböznek a többi bolygótól, hanem abban is, hogy igen közel "merészkednek" a napjukhoz. A Jupiter 778 millió kilométerre van a Naptól, ötször nagyobb távolságra, mint a Föld.

"Egész viselkedésük nagyon furcsa, és mindezt még tetézi e bolygók közelsége a csillagjukhoz" - hangsúlyozta a kutatást irányító Frederic Rasio, az illinois-i Északnyugati Egyetem asztrofizikusa,

"Hogyan képes egy bolygó egyik irányban forogni, a másikban keringeni? Ez egyszerűen őrületes, megkérdőjelezi a bolygó- és csillagképződésre vonatkozó elképzeléseinket" - fogalmazott.

Sokáig azt feltételezték, hogy a nagy gázóriások csillagjuktól "tisztes" távolságban alakulnak ki, míg a Föld-szerű bolygók közelebb a napjukhoz.

Tanulmányukban az amerikai kutatók kiemelték, hogy ha a Jupiterhez hasonlatos gázóriás a bolygók "sűrűjében" lát napvilágot, az egyáltalán nem jelenti, hogy helyben is marad. "Amikor egy planetáris rendszer egynél több bolygóból áll, a csillag mellett e planéták mindegyike is gravitációs erővel bír. A bolygókra nemcsak napjuk hat, hanem egymás gravitációja is, ily módon előfordulhat, hogy e kölcsönhatások következtében társaik a csillag közelébe lökhetik a gázóriást, vagy akár arra is 'rábírhatják', hogy fordítsa meg keringési irányát" - hangsúlyozták. Ezt a folyamatot gravitációs perturbációnak (pályaháborgásnak) nevezik.

Didier Queloz svájci asztronómus, az exobolygó-kutatás úttörője, aki nem volt a team tagja, a tanulmánnyal kapcsolatban azt emelte ki, hogy "darabokra hullik" a hagyományos felfogás, amely szerint a naprendszerek hasonlítanak egymásra. "A miénk csupán egyike a lehetséges naprendszereknek, amelyeknek számtalan változata létezhet" - jegyezte meg Queloz.

Címlapról ajánljuk
Ki veszi át az euró irányítását?
Két ember, két kamatpálya

Ki veszi át az euró irányítását?

Az egyik a túlzott pénznyomtatás veszélyeire figyelmeztetett, a másik szerint a jegybankoknak néha bátrabban kell támogatniuk a gazdaságot. A holland Klaas Knot, vagy a spanyol Pablo Hernández de Cos lehet az Európai Központi Bank következő elnöke. A döntés nemcsak az euróövezet kamatainak jövőjét, hanem a forint árfolyamát és a magyar hitelek költségeit is befolyásolhatja. De vajon tényleg olyan nagy a különbség a két jelölt között, mint azt a hírnevük sugallja?

Sajtóértesülés: Moszkva és Kijev is engedékenyebbnek bizonyult a legújabb tárgyaláson

A kiszivárgott információk alapján az orosz és az ukrán fél is engedhet a korábban megszabott feltételeiből a háború lezárása érdekében.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.10. kedd, 18:00
Pánics Gergely
ortopéd-traumatológus, az FTC egészségügyi részlegének vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×