A TEEB (Az ökoszisztémák és a biodiverzitás gazdasága) elnevezésű, három éves kutatás után elkészült tanulmány adatai szerint a rovarok évente 153 milliárd dollárt (30,3 trillió forintot) termelnek beporzási tevékenységükkel. A korallzátonyok évi 172 milliárd dollár (34,1 trillió forint) bevételt, élelmiszert és egyéb nyereséget nyújtanak évente a térségükben élő több mint 30 millió ember számára.

A természeti veszteségek különösen a fejlődő országokat érintik. "A semmittevés nem csupán több ezermilliárd dolláros értékveszteséget jelent a jelen és a jövő társadalma számára, hanem a szegények további szegényedéséhez is vezet" - mondta el Pavan Sukhdev, az ENSZ környezetvédelmi programja által támogatott tanulmány vezetője.

Sukhdev hozzátette: "a faji sokszínűség figyelmen kívül hagyásának, valamint a fejlődés és jóléti társadalmak elterjedése melletti konvencionális gondolkodáshoz való ragaszkodásnak az ideje lejárt".

A TEEB-tanulmány ötszáz szerzője konkrét értékeket társít az ökoszisztémákhoz, és felszólítják az államokat, hogy ezeket nemzetgazdasági kalkulációik során is vegyék figyelembe.

A szerzők követelései közé tartozik a környezeti károk felmérése, az adatok nyilvánosságra hozatala, valamint előidézőik felelősségre vonása. Javaslatuk szerint a vállalatoknak és a kormányoknak évente kellene beszámolót vagy nemzeti elszámolást készíteniük arról, milyen mértékben merítették ki vagy károsították a környezetet.

Sukhdev elmondta, India, Brazília és néhány egyéb fejlődő ország már kifejezte részvételi szándékát a környezeti tőke felmérésében. Hozzátette: "nagy öröm látni, hogy csatlakoznak a fejlődő országok vezetői. Most a fejlett országokon a sor".

Az ENSZ Biodiverzitási Egyezményének (CBD) részes felei - közel 200 ország képviselői - október 18. és 29. között egyeztetnek Nagojában, hogy új célokat tűzzenek ki a kutatók szerint drámai mértékben csökkenő biodiverzitás védelme érdekében, miután a 2010-re kitűzött célokat a nemzetközi közösségnek egyértelműen nem sikerült teljesítenie.