A New York-i Rochester Egyetem sejtbiológusai, Vera Gorbunova és Andrei Seluanov kollégáikkal különböző méretű és élethosszú rágcsálókat hasonlítottak össze az egerektől egészen a hódokig, hogy többet tudjanak meg az öregedés okairól - tudósít a Science magazin hírportálja. A sivatagi vakondpatkány (Heterocephalus glaber) azzal tűnt ki, hogy kis méreteinek ellenére akár 28 évig is élhet. Ez hétszer annyi, mint a házi egér várható élettartama.

A kutatók a vakondpatkány sejtjeiben keresték a választ. A normál emberi és egérsejtek addig nőnek és osztódnak egy Petri-csészében, amíg heringek módjára egymáshoz nem lapulnak egyetlen rétegben. A vakondpatkányok sejtjei nem várják meg ezt az állapotot - derült ki a kutatásból. Amint összeérnek, a sejtek azonnal abbahagyják növekedésüket. Ez a stratégia valószínűleg hozzájárul ahhoz, hogy a rágcsálók sose betegedjenek meg rákban, mivel a rákos sejtek jellemzője, hogy egymás fölé is halmozódnak, nem csak egy rétegben.

A jelenség molekuláris háttere, hogy a vakondpatkány sejtjeinek növekedését két fehérje (p27Kip1 és p16Ink4a) állítja le, mihelyst egymáshoz érnek, míg az ember és az egér sejtjeinek növekedését elsősorban a p27Kip1 szabályozza - írják a kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS).

A csupasz turkáló rákmegelőzési módszere a humán orvoslásban is szerepet kaphat, mivel ugyanazok a gének érintettek - írja a Brown Egyetem rákbiológusa, John Sedivy a folyóiratban megjelenő kommentárjában.

Gorbunova elmondása szerint a következő lépés, hogy új fehérjéket és molekulákat azonosítsanak, amelyek szerepet játszhatnak ebben a most felfedezett gátlási folyamatban. Ebben nehézséget jelent, hogy keveset tudnak a vakondpatkány génjeiről. Genomját már jelölték szekvenálásra, de mindeddig még nem került rá sor. Talán ez a kutatás most segíthet előrébb repíteni a sorban.