Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

A rákkal fizet az emberiség azért, hogy nagyobb az agya az állatokénál?

Az ember nagyobb aggyal rendelkezik a csimpánzoknál, épp ezért értelmesebb is az emberszabású majmoknál. Egy új tanulmány szerint ennek az előnynek megvan az ára is: a rák gyakoribb előfordulása.

Az ember legközelebbi rokonai a csimpánzok, génjeink mintegy 98 százalékában megegyeznek a génjeikkel. Néhány éve a kutatók figyelmesek lettek egy érdekességre: ezen állatfaj egyedeinek körében igen alacsony a rák előfordulásának aránya.

Hogy ennek okát kiderítse, John McDonald, az egyesült államokbeli Georgia Tech kutatója összehasonlította az emberek és a csimpánzok génállományát.

A két faj genomja közötti különbséget már számos korábbi tanulmány is kimutatta, McDonald és csapata ezeket is áttekintette.

Megállapították, hogy a különbségek számos szövet eltérő voltában jelentkeznek, például az agy, a máj és a vese különbözőségében.

Önpusztító sejtek

McDonalt tesztelni akarta azt a hipotézist, miszerint a rák előfordulása terén jelentkező különbségek a két faj között arra vezethető vissza, hogy a sejtek önmegsemmisítő mechanizmusa eltérő az embernél és a csimpánznál.

A sejtelhalást szabályozó gének ugyanis eltérően működnek a két fajnál, az embernél a sejtek elhalását szabályozó mechanizmus nem működik olyan hatásosan, mint a majmoknál - sem az agyban, sem más szervek szöveteiben.

Hogy mindez hogyan függ össze a rák kialakulásával? A sejtelhalás alacsonyabb szintje növeli a rák kockázatát. A rákos sejtek elhalása ugyanis - a szabályozás alacsonyabb szintje miatt - nem történik meg.

Ez az ára a nagyméretű agynak

Az ember evolúciója során azok az egyedek bizonyultak életképesnek, akik nagyobb méretű aggyal rendelkeztek. A nagyobb méret viszont azoknál alakulhatott ki, akiknél a sejtek önpusztítása kevésbé működött.

Mindez egyelőre csak hipotézis, arra az elmélet kidolgozója is rámutat, hogy annak igazolásához további kutatások kellenek.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×