A Yale School of Public Health kutatói ötszáz nőt vizsgáltak meg, akik a betegségben szenvednek. Arra az eredményre jutottak, hogy a betegség felbukkanása előtt rendszeresen borozók 76 százaléka a diagnózis után legalább öt évig él - szemben a bort nem ivók 68 százalékos túlélési rátájával.

Azok, akik legalább 25 évig ittak bort, mielőtt kialakult náluk a betegség, 25-35 százalékos eséllyel kerülték el állapotuk rosszabbodását, a betegség kiújulását vagy a halált. A sör- vagy likőrfogyasztásnak nincs hasonló hatása.

Ugyan a tanulmány eredményeit még ellenőrizni kell, azonban abban szerepelnek további érvek is a mérsékelt, de rendszeres borfogyasztás mellett.

A limfómát a nyirokrendszerben és a vérképző szervekben lévő, limfocitának nevezett fehérvérsejt-típus kóros burjánzása okozza. A limfociták a nyirokcsomókba halmozódnak fel, vagy szétterjednek a szervezetben a csontvelőt, a lépet vagy bármely más szervet érintve. A limfómák két fő formája ismert: a Hodgkin és a non-Hodgkin limfóma.

A non-Hodgkin limfóma gyakran érinti a csontvelőt, az emésztőrendszert, a bőrt és esetenként az idegrendszert, ami legkülönfélébb tünetek megjelenésével járhat.

A limfómák számos tünete más, ártalmatlan betegségek tüneteként is jelentkezik, mint például a nyakon, a hónaljban vagy a lágyékhajlatban jelentkező egy vagy több nyirokcsomó fájdalmatlan megnagyobbodása, láz, éjszakai izzadás, fogyás, valamint bőrviszketés és fáradékonyság.

A betegség különböző jelentkezési helyei a testben más és más tünetekkel járhatnak: a megnagyobbodott mellkasi nyirokcsomók köhögési ingert, mellkasi fájdalmat és nehézlégzést okozhatnak; a lép, illetve hasi nyirokcsomók megnagyobbodása különböző visszereket és hasi szerveket nyomhatnak, mely étvágytalansággal, székrekedéssel, hasi fájdalommal és egyes esetekben a lábak duzzanatával járhat.

Ha a daganatsejtek a vérben és a csontvelőben szaporodnak fel, a vörösvértestek, a fehérvérsejtek vagy a vérlemezkék számának kóros csökkenését okozhatják. A fehérvérsejtek számának kóros csökkenésének következményeként elhúzódó fertőzések és visszatérő lázas állapotok alakulhatnak ki.

A vörösvértestek alacsony száma vérszegénységet eredményez, mely gyengeséggel, fáradékonysággal és sápadtsággal jár. A vérlemezkék alacsony száma gátolja a megfelelő véralvadást, ezért bőr- és nyálkahártyabevérzések, orrvérzés és fogínyvérzés is kialakulhat.