A rádiókapcsolatra a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikumban került sor. A diákok rádióklubokon keresztül jelentkezhettek, a kiválasztott kilenc fiatal (7 fiú és 2 lány) között voltak rádióamatőrök, a csillagászat, űrkutatás és természettudomány iránt érdeklődők. A fiatalok az ország különböző településeiről, sőt Erdélyből és Felvidékről is érkeztek.

Az űrhajó bezártságot jelent, de egyben végtelen szabadságot is, hiszen a világ tájait lehet látni - válaszolta az űrturista a soproni Kovács Gábor Imre kérdésére, aki szerette volna megtudni, hogy milyen érzés elszabadulni a Földről.

Az egri Konkoly-Thege Géza azt tudakolta, hogy milyenek a bolygók és a csillagok. Charles Simonyi szerint ugyanolyannak látszanak, mint a Földről, hiszen csupán 250-300 kilométerre van közelebb hozzájuk.

Nem jut idő az olvasásra, derült ki a budapesti Szedelényi János kérdésére adott válaszból. Tévhit, hogy az űrhajó indulása közben olyan nagy megterhelésnek van kitéve az emberi szervezet - mondta Charles Simonyi Terebessy Balázy dunaszerdahelyi diák kérdésére.

Az űrturista beszélt a magyar fejlesztésű űrdozimetriai készülékkel, a Pillével végzett kísérleteiről Ruszu Andor csíkszeredai diáknak válaszolva.

Hallgat Ágnes Budapestről azt szerette volna megtudni, hogy mik a legkellemetlenebb dolgok az űrállomáson. "A mosakodási lehetőségek és a hideg italok hiánya" - hangzott a válasz. Charles Simonyi szerint sok bosszúságot okoz a súlytalanság is, hiszen amennyiben nem rögzítik a tárgyakat, azok eltűnnek.

"Lehet a világűrből látni Magyarországot, s megkülönböztethető a Duna és a Tisza" - válaszolta Braun Ferenc békéscsabai diáknak Charles Simonyi, hozzátéve, hogy a két folyó "terepszínű". Az űrturista meggyőződése szerint a könyvekben látható szép, színes űrfelvételeket valószínűleg kiszínezik, a valóságban, az ISS fedélzetéről egészen másmilyennek látszódnak.

Maxim Orsolya, aki Erdélyből, Nagyenyedről érkezett, azt szerette volna megtudni, hogy látszanak-e a világűrből a környezetszennyeződés és a globális felmelegedés jelei. Charles Simonyi szerint valószínűleg igen, ám neki nincs viszonyítási alapja. Mint mondta, a Duna és a Tisza terepszínűnek tűnik, de ez nem szennyeződés miatt van. Látott csodálatos zöld színű tavakat, amelyek, lehet, hogy ipari szennyezés áldozatai.

"A sebesség a legérdekesebb az űrutazásban, még néhány perce New York, most pedig Magyarország felett vagyok" - válaszolta végül Charles Simonyi Kapócs János szegedi diáknak.

A kapcsolatfelvétel előtt Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) igazgatója tartott előadást az űrturizmusról. Elmondta, eddig 37 ország 490 űrhajósa járt az űrben, összesen 32.543 napot 40 órát és 6 percet töltve a kozmoszban. Ez 81,9 évnek felel meg.

A rekordidőtartam 803 nap 9 óra és 39 perc - ez Szergej Krikaljov orosz űrhajós nevéhez fűződik, aki hatszor járt az űrben. Az űrhajósokon kívül járt már az űrben újságíró, szenátor, de elnöki tanácsadó is.

Az űrturistákra kitérve, Both Előd elmondta, hogy az ISS fedélzetén korábban 20 millió, újabban 35 millió dollárért lehetett eltölteni 7-12 napot. Charles Simonyi azonban valószínűleg hosszú időre az utolsó űrturista, akinek ez a lehetőség megadatott, nem lesz ugyanis hely az űrállomáson, ahol a mostani 3 helyett 6 űrhajós dolgozik majd.

Az űrturizmusra azonban van igény. Ennek megfelelően több cég is épít olyan repülőgépet, amely révén a turisták megtapasztalhatják a súlytalanság állapotát. Ezek az utak 100-200 ezer dollárba kerülnek majd, de amennyiben tömegessé válik az űrturistáskodás, akár 20 ezer dollárra is csökkenhet az ár. Felvetődött a lehetősége annak, hogy 15 millió dollárért űrsétát szerveznek az érdeklődőknek, 100 millió dollárért pedig körbe lehet majd repülni a Holdat.