Infostart.hu
eur:
366.54
usd:
333.37
bux:
145087.09
2026. november 18. szerda Jenő

Sokkoló eredmény: emberkínzás fenntartások nélkül

Az emberek többsége hajlandó fájdalmas, sőt halálos elektrosokknak kitenni egy másik embert, ha erre utasítják - ezt a zavarba ejtő tényt először egy 1961-es kísérlet tárta fel, de ugyanezt az eredményt hozta a most megismételt vizsgálat is.

Az azóta híressé-hírhedté vált 1961-es kísérletet a Yale Egyetem professzora, Stanley Milgram végezte az engedelmesség vizsgálatára. Ennek során az önkénteseket arra utasítja a kísérlet vezetője, hogy adjon elektrosokkot a számára nem látható, csak hallható embernek, ha az rosszul válaszol egy kérdésre.

Az önkéntesek 82,5 százaléka akkor is hajlandó volt tovább sokkolni, ha a fal túloldalán álló színész 150 volt felett már fájdalmas kiáltásokat hallatott. A kísérletben résztvevők többsége elment egészen a bőven halálos 450 voltig.

Az eredmény meglepte a pszichológusokat, azóta azonban egyszer sem ismételték meg a vizsgálatot, mert az hatalmas stresszt okozott az önkénteseket számára. A kaliforniai Santa Clara Egyetem szakembere, Jerry Burger azonban módosította az eljárást: az irányító kiadta az utasítást a 150 voltos sokk kivitelezésére is, és megmérték, hányan kezdték el annak végrehajtását, azonban még a mozdulat befejezése előtt leállították a kísérletet. 1961-ben a legtöbb embernél a 150 volt jelentette a határértéket: aki nem állt le itt, jellemzősen elment egészen 450 voltig.

A mostani vizsgálatban a 70 önkéntes - akiket úgy válogattak ki, hogy reprezentálják az amerikai társadalmat - 70 százaléka hajtotta volna végre a 150 voltos elektrosokkot. Az egyik csoportnál beküldtek egy beépített embert, aki határozottan elutasította az ilyen erős büntetést, példája ellenére azonban 63 százalék folytatta volna a végrehajtást.

"Ha az embereket egy bizonyos szituációba helyezzük, meglepő módon, zavarba ejtően fognak viselkedni. A korábbi eredmények még mindig érvényesek" - jelentette ki Jerry Burger. Annak idején Milgram eredményeit többen azzal próbálták magyarázni, hogy a hatvanas évek elején az emberek különösen engedelmesek voltak a tekintéllyel szemben.

A kutató ugyanakkor megjegyezte, hogy mindez csak részben szolgál magyarázatot a hadifoglyokkal való kegyetlenkedésre, történjenek azok akár a második világháborúban, akár az iraki megszállás során.

Címlapról ajánljuk
Sajnos nincs „ha”; eltört a kapus keze – értékelések a magyar–északír után
Nemzetek Ligája – pótselejtező jön tavasszal

Sajnos nincs „ha”; eltört a kapus keze – értékelések a magyar–északír után

1-1-re végzett Észak-Írország vendéglátójaként a magyar labdarúgó-válogatott kedd este a Puskásban a Nemzetek Ligája B divíziós kvázi csoportdöntőjén, így pótvizsgára kényszerül tavasszal a feljutásért A mérkőzést értékelők szerint a Rossi-csapat kezében tartotta a mérkőzést. Tóth Balázs kapusnak már az első félidőben eltört a keze, de ez is csak a meccs után derült ki, hosszabb pihenő várhat rá. Varga Barnabás az egyik nyilatkozó szerint világklasszis csatár.

Varga Mihály a kamatdöntés indoklásakor: olvastam én is a 20 000 forintosokkal kapcsolatos találgatásokat

A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedd délután sajtótájékoztatón ismertette a Monetáris Tanács friss alapkamatdöntésének hátterét, Varga Mihály kérdésekre is válaszolt. Elmondta, mire számít a közelgő három hitelminősítéstől, mit gondol a közelgő árrésstop-kivezetésről és az erdőben kiásott húszezres bankjegyek körül kialakult helyzetről.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×