Azt állítják orosz régészek, hogy megtalálták az egykori kazár birodalom fővárosának maradványait.

Nagyon fontos fölfedezést tettünk - állítja Dmitrij Vasziljev, az asztraháni állami egyetem professzora, a kutatás irányítója, aki éppen most tért vissza az ásatások helyszínéről, a Kaszpi-tenger északi partvidékén fekvő Szamoszdeka faluból.

"Így most végre fény derül a korszak egyik legérdekesebb titkára - vélekedett Vasziljev. - Arra, hogy hogyan éltek a kazárok. Sajnos egyelőre keveset tudunk róluk."

A kazárok népe félnomád nép volt, akiknek a judaizmus volt az államvallásuk. Fővárosukat, amelyet a nyolcadik században alapítottak, a tizedik században az oroszok elfoglalták és kifosztották.

Azonos Itillel?

A kazárok uralmuk alatt tartották a jelenlegi Dél-Oroszországot: a mai Nyugat-Kazahsztánt, Kelet-Ukrajnát, Azerbajdzsánt és az észak-kaukázusi régiót.

A főváros valószínűleg megegyezik az arab krónikákban csak Itillel - habár Vasziljev szerint a szó inkább a Volga folyóra utal, amelynek a partján a város felépült, vagy a folyó deltájára.

A város soknemzetiségű település lehetett, ahol keresztény közösségek is laktak a zsidók, muszlimok és pogányok mellett. Eddig úgy tartották, hogy a város romjait elmosta a Kaszpi-tenger.

Az ásatások kilenc éve folynak, azonban csak mostanra sikerült elég bizonyítékot találni a feltételezés alátámasztására. A többi között ráakadtak egy téglaerőd maradványaira is. "Az erődben a jurtákhoz hasonló kunyhókra akadtunk, ez pedig kazár szokás volt.

A nyáron tíz egyetemi régész és ötven diák folytatta a munkálatokat, amit a moszkvai zsidó egyetem és az orosz zsidó kongresszusa is támogatott anyagilag.