Finnország, illetve a Fennovoima atomenergetikai vállalat – amelyet az orosz állami nukleáris társaság, a Roszatom és a finn állami energia- és ipari vállalatok konzorciuma hozott létre – 2022-ben megszüntette azt a szerződést, amely egy orosz VVER-1200 típusú blokk megépítését célozta.

A döntésnek már korábban voltak előzményei: 2022 elején a finn kormány egyik minisztere egyértelművé tette, hogy nem támogatja a projekt létesítési engedélyének kiadását. A szerződés felmondásának ugyanakkor jogi és gazdasági következményei is vannak, amelyek hosszú távon is érinthetik Finnországot – mondta az InfoRádióban Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő.

A jogi eljárásban a választott bíróság megállapította, hogy a szerződés felmondása jogellenes volt, így kártérítési kötelezettség is keletkezhet. A Roszatom tájékoztatása szerint pedig további bizonyítékokkal kívánja alátámasztani álláspontját és kártérítési igényét. A projekt leállításának hosszú távú energetikai következménye még súlyosabb lehet, miután Finnország egy olyan tervezett kapacitástól esett el, amely évente 9,5 terawattóra villamos energia folyamatos, éjjel-nappali termelésére lett volna képes – tette hozzá.

Magyar Péter miniszterelnök is tett arra utalásokat, hogy a magyar állam felbonthatja a szerződést a Roszatommal. Hogy milyen hatással lehet ez a Paks II beruházásra, azzal kapcsolatban Hárfás Zsolt úgy fogalmazott, hogy a finn beruházás története hazánk szempontjából is különös figyelmet érdemel, miután a kormány bejelentése szerint az idei év végéig tervezi meghozni a döntést a projekt sorsáról. A szakértő úgy véli, hogy

a több mint tízmilliárd eurós beruházás felmondása akár több milliárd eurós kártérítési kötelezettséget is jelenthetne.

Ennek összegét növelhetnék a korábbi tervezési és előkészítési munkák költségei, a kifizetett előlegek, a szerződéses követelések, az eddig elvégzett munka, valamint az elkészült és még gyártás alatt álló berendezések költségei, az elmaradt haszonnal együtt.

Hárfás Zsolt szerint mindez jól mutatja, mekkora súlya van a két új paksi blokk jövőjéről szóló kormányzati döntésnek. Egy esetleges szerződésbontás nemcsak jelentős kártérítési igénnyel járhatna, hanem a tervezett energiatermelő kapacitás kiesése miatt hosszú távon is – évtizedekben is mérhető – veszteséget jelenthetne Magyarországnak. A szakértő szerint a jelenlegi és a jövőbeni villamosenergia-rendszer kihívásait figyelembe véve a Paks II. atomerőmű megépítésére „égető” szükség lenne.

Az orosz külső hírszerző szolgálat szerint az Európai Bizottság vezetése áll a Paks 2 atomerőmű elleni információs kampány mögött. A szolgálat azt állítja, hogy Ursula von der Leyen Magyar Pétert is rá akarja venni a Roszatom kiszorítására. Hárfás Zsolt szerint ha visszatekintünk az elmúlt évekre, azt látjuk, hogy a Paks 2 projektet számos politikai és szakmai támadás érte, nemcsak Magyarországon, hanem külföldről is.

Egyértelmű, hogy lehetnek olyan politikai célok, illetve szakmai és gazdasági érvek, amelyek alapján egyes szereplők úgy vélik, Magyarországnak nem kellene megépítenie a két új paksi blokkot.

Szerinte jó példa erre Ausztria, amely következetesen ellenzi a Paks 2 projektet, miközben Magyarország jelenleg az év jelentős részében nagy mennyiségű villamos energiát importál, többek között Ausztria felől is. Ha azonban megépül a két új paksi blokk, ez a helyzet jelentősen megváltozhat, és Magyarország akár nagyobb mennyiségű villamos energiát is exportálhatna a szomszédos országokba – mutatott rá az atomenergetikai szakértő.

A cikk alapjául szolgáló interjút Barkóczi Bence készítette.