A jelenleg érvényes brit törvények nem tiltják állati és emberi sejtek keresztezését kísérleti célokból, de ezek maximum két hétig tarthatók életben, és a hibrid embriót tilos beültetni nők méhébe.

A tudósok szerint igen fontosak ezek a kísérletek a Parkinson-kór és az agyvérzés elleni küzdelem szempontjából. Remélik, hogy idővel gyógyító sejtterápiát sikerül kidolgozni.

Mégis arról van szó, hogy a hibrid embriókban emberi sejtek vannak jelen, és Edinburgh katolikus érseke a húsvéti szentbeszédében mutatott rá ennek az etikai vonatkozására. Mint mondta, a tudósok "az emberi élet méltóságát" veszélyeztetik.

2003 óta sikeresek a hibrid embrió előállításával foglalkozó kísérletek. Kína volt az első: Sanghajban nyúlpetébe ültettek emberi sejteket.

Azután a görög származású amerikai Panaiotisz Zavosz ijesztette meg a világot, amikor bejelentette, hogy a laboratóriumában keresztezett ember-tehén embriót akár beültethetné egy anyaméhbe.

A britek ellenzik

Tavaly a Yale Egyetemen egy Parkinson-kórossá tett majom agyába ültettek emberi idegsejteket, és figyelték a változásokat. Ausztráliában, Kanadában, Francia-, Olasz- és Németországban tiltott az ilyesfajta kísérletezés.

Az edinburgh-i katolikus bíboros érsek örömmel nyugtázta, hogy a húsvéti prédikációja után végzett közvélemény-kutatás szerint a britek 67 százaléka ellenzi hibrid embriók létrehozását.

A kérdés rövidesen a parlament elé kerül. Gordon Brown miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy "életek megmentésének az új lehetőségeiről van szó". De Dr. David King neves sejtbiológus hangsúlyozza, hogy bizonyítékok egész sora támasztja alá a tényt, hogy ha létrehozhatók is sejtek a hibrid embriókból, ezek olyan torzak, hogy semmire sem használhatóak, főleg nem gyógyításra.