A nyálban a vér fehérjekészletének mintegy 20 százaléka található meg - mondta Fred Hagan, a Rochesteri Egyetem orvosi fakultásának orvosa. "Ez meglehetősen nagy terület, amelynek klinikai jelentősége lehet" - tette hozzá. A kutatók abban reménykednek, hogy olyan betegségek is kimutathatóak lesznek egyetlen köpetből, mint a rák, a szív- vagy a cukorbetegség.

Ehhez azonban ismernünk kell az emberi nyál egyedi "ujjlenyomatát" - a gének összességéhez, a genomhoz hasonlóan - a köpet fehérjéinek listáját, "proteomát". Öt egyetem kutatói ezért összeállították a nyálmirigyekből kivont fehérjekészletet.

Összesen 23, teljesen egészséges, különböző nemű és különféle rasszokhoz tartozó személy mintáit használták. Ezeket tömegspektrométer (az anyagi részecskék tömegének különbségén alapuló analitikai módszer) segítségével azonosították. A kapott értékeket a vér és a könny összetételével vetették össze.

Az elsődleges eredmények szerint olyan fehérjék egészen biztosan megtalálhatók a nyálban, amelyek az Alzheimer-, a Huntington-, a Parkinson-kór, a mell-, a hasnyálmirigy- és a vastagbélrák tipikus markerei. Már létező diagnosztikai módszer a nyálminta antitestjeinek vizsgálata a HIV- és a hepatitiszvírusok jelenlétére - mondta Hagan. Az új fehérjetérkép azonban még számos lehetősséggel kecsegtet.

"Akár a betegségek felismeréséhez, akár a drogvizsgálatokhoz egyszerűbb nyálmintához jutni, mint vérhez vagy vizelethez" - tette hozzá.