Az elmúlt 25 millió év során számos hangyafaj fejlesztett ki valamiféle önellátó növénytermesztést - közöttük a leghíresebb a levélvágó hangyák (Atta laevigata) gombatelepe.

A Közép- és Dél-Amerikában honos levélvágó hangyák nem eszik meg a leveleket, hanem behurcolják a föld alatt 4,5-6 méterrel ásott kamráikba, ahol apró darabokra szabdalják azokat, majd masszát rágnak belőle. A levéltáptalajt azután gombafonalakkal oltják be, majd a gombát "szüretelik", és ezt fogyasztják.

Ted Schultz és Sean Brady a Smithsonian Természettudományi Múzeum entomológusai szerint mindösszesen négy faj képes a növénytermesztésre: a hangyák, a termeszek, bizonyos szúfajták és természetesen az emberek.

A két tudós 15 éven keresztül különféle növénytermesztő hangyák összehasonlító vizsgálatával foglalkozott, végül összehasonlító DNS-vizsgálattal találták meg a mai 91 "gazdálkodó" hangya (közülük 65 faj gombatermelő) nagyjából 50 millió éves "Ádámját".