Az új módszer lényege, hogy radiokarbonos kormeghatározó eljárással vizsgálják meg a szemlencsében lévő speciális proteineket, amelyek a születéskor alakulnak ki, és egész életen át változatlanok maradnak. A fogakon kívül nincs más része az emberi testnek, amely nem változik.

A dán kutatók 13 ember korát határozták meg helyesen másfél év alatt, és eredményeikről a PLoS One internetes tudományos folyóiratban számoltak be.

A módszer előnye, hogy gyakran könnyebb a halott szemhéját felhúzni, mint kiemelni a foga egy darabját; holott a fogzománc vizsgálatot alkalmazzák leginkább az utóbbi években a halottak korának meghatározására. Viszont hátrány, hogy a szemlencse néhány napon belül eltűnik, ahogy a holttest bomlik, ezzel szemben a fogak éveken át megmaradnak.

A kutatók szerint módszer a jövőben arra is alkalmas lesz, hogy proteinek és más molekulák vizsgálatával meghatározhassák, hogy rákos szövetek vagy sejtek kialakulóban vannak-e az emberi szervezetben.

A radiokarbonos kormeghatározás során a természetben előforduló C-14 izotópot használják fel a széntartalmú anyagok korának meghatározására. Willard Frank Libby és munkatársai dolgozták ki 1949-ben a Chicagói Egyetemen, s a régészetben abszolút kormeghatározásnak tekintik. Libby kémiai Nobel-díjat kapott a módszerért.