A sztatinokat vizsgálva a kutatók rájöttek, hogy a hatóanyag drámai hatással van a szervezetre még évekkel azután is, hogy a beteg abbahagyta a gyógyszerszedést: megáll, vagy akár vissza is fordul a szívbetegség kialakulásának folyamata.

A kutatás során 6500 férfit vizsgáltak. Kiderült, hogy azoknál, akik valamikor sztatint szedtek, tíz évvel később is kisebb volt az esélye annak, hogy halálos szívrohamot kapnak, a szernek pedig nem volt mellékhatása.

A kutatás vezetőjét, Stuart Cobbe-ot meglepte az eredmény, de figyelmeztetett: ez nem jelenti azt, hogy a páciensek felhagyhatnak a gyógyszer szedésével.

A vizsgálat eredményeit a New England Journal of Medicine című orvosi lapban publikálták néhány hónappal azután, hogy egy kormányzati illetékes azt javasolta: az orvosok írjanak fel sztatint minden 50 év fölötti férfinak és 60 évnél idősebb nőnek, amivel megakadályozható a szívbetegségek kialakulása.

A sztatinokkal végzett eredeti kísérletet 1989 és 1991 között végezték tudósok, ekkor választották ki azt a 6500 férfit, akiknek szívrohamuk korábban nem volt, koleszterinszintjük azonban magasnak számított. A résztvevőket két csoportra osztották, az egyik tagjainak paravasztatin hatóanyagot adtak, míg a másikba tartozók placebót kaptak.

Ezután az orvosok 1995-ig figyelték a férfiak állapotát, és azt tapasztalták, hogy azoknál, akiket a sztatinnal kezeltek, jelentősen csökkent a szívroham vagy a szívbetegség kialakulásának veszélye.

A kutatók most ugyanezeket a férfiakat vizsgálták meg, és összehasonlították a sztatinhasználó és a placebót szedő csoportok tagjainak egészségi állapotát. Míg az első társaság mára jórészt felhagyott a gyógyszer szedésével, addig a második belekezdett. Azóta a placebós csoport tagjainál is csökkent a halálos szívroham kialakulásának veszélye.