Az etióp és japán kutatók az Afar hasadékvölgyben végeztek ásatásokat, erről a területről eddig is számos, az emberi őstörténet szempontjából jelentős lelet került elő.

A tudósok a Chororapithecus abyssinicus-nak nevezett faj egy zápfogát és nyolc őrlőfogát találták meg. Ezek formája alapján biztosra veszik, hogy a Chororapithecus a mai gorillák felmenője, de legalábbis ősének közeli rokona lehetett.

"Ha ez nem egy gorilla-rokon, akkor olyasmi, amilyennek egy korai gorillának lennie kellett" - fogalmazott Gen Suva, a Tokiói Egyetem professzora.

Az őrlőfog elemzése azt mutatja, hogy az ősi faj rostos táplálékot fogyasztott, növények szárát és leveleit, akárcsak a mai gorillák.

A gorillák fogazata jól megkülönböztethető más főemlősökétől, mert a zápfogai a keményebb növényi részek megőrlésére alakultak ki, a gorillák nagyobb méretük miatt meg tudják emészteni az ilyen táplálékot, szemben például a csimpánzokkal, amelyek csak gyümölcsöket és zsengébb leveleket fogyaszthatnak.

A Chororapithecus fogai a 10-11 millió évvel ezelőtti üledékből kerültek elő, ami az emberi fejlődéstörténet keltezésére is hatással van: eddig úgy vélték, hogy mintegy 8 millió éve vált el a gorillák és az ember fejlődése, de egy ilyen régi gorillaős azt mutatja, hogy ez valószínűleg már korábban végbe ment.

Az ásatás helyszínén egyébként más állatok, ősi majmok, lovak és vízilovak maradványai is előkerültek.