Jack Kuzick, a Brit Rákkutató Intézet professzora, aki a Klinikai Onkológusok Társaságának kongresszusára érkezett Budapestre, arról is beszélt magyar kollégáinak, hogy az új módszerek rengeteg pénzt takarítanak meg az egészségügyi kasszának.

A széles körben, azaz népegészségügyi méretekben végzett rákszűrés ma már nemcsak a rák korai jeleit mutatja meg, hanem a rák előtti állapotot, ezért olyan hatékony tud lenni, hogy kimondható: akik elmennek a szűrésre, azok nem halnak meg az adott daganatos betegségben.

Népegészségügyi szinten a legfontosabb a bélrákszűrés egy kolonoszkóp nevű műszerrel, de úgy, hogy minden 55-60 év körüli polgárnak államilag biztosítani kell a szűrést, amelyet szakképzett nővérek is elvégezhetnek, így tehát olcsóbb, és ők a vizsgálat alkalmával rögtön el is távolítják az úgynevezett bélpolipokat. Mivel ezeknek a kifejlődéséhez 10-15 év szükséges, aki ilyen szűrésen egyetlenegyszer átesik, annak a vizsgálatok és a tapasztalatok szerint többé nem kell számolnia a bélrákkal.

Az emberek 5 százalékánál találnak bonyolultabb bélpolipot, és később csupán ők szorulnak újabb ellenőrzésre. Ez megéri az államnak, mert a bélkivezetés, kemoterápiás gyógyszerek, a ráko kezelése sokkal többe kerül. Ezt már modellkísérletként próbálják Nagy-Britanniában, és hamarosan a népegészségügyi szűrés részévé tesszük.

Váltani kell

Meg kell változtatni a méhnyakrákszűrés módszerét is. Egy sor országban ma is citológiai szűrést végeznek, vagyis a sejtek elváltozását vizsgálják emberi munkával. Ez az immár 50 éves módszer mára elavult, inkább a humán papillóma vírus jeleit kell keresni. Ez annyival jobb hatásfokú teszt, hogy ez utóbbi esetben csak 5 évente kellene szűrésre menniük a nőknek, a fiatalokat pedig be kell oltani a HPV legagresszívabb fajtái elleni oltással.

Nagy-Britanniában ezt már kísérleti modellként bevezették, az Egyesült Államokban pedig rendszeresen alkalmazzák, és jó eredményeket érnek el vele.