Infostart.hu
eur:
388.49
usd:
330.61
bux:
110668.81
2025. december 22. hétfő Zénó

Magyar a világ legjobb elméleti fizikusa

Egy magyar diák lett a világ legjobb elméleti fizikusa a 37. Nemzetközi Fizikai Diákolimpián. Halász Gábor a budapesti Radnóti Miklós Gimnázium végzős tanulója. A magyar csapat - Kónya Gábor, Meszéna Balázs, Molnár András és Széchenyi Gábor - ezüstérmet nyert.

A legjobb elméleti fizikusnak járó különdíjat egy kínai diákkal együtt elnyerő Halász Gábor a versenyről az InfoRádióban elmondta: az elméleti és a gyakorlati forduló is öt órán át tartott, az elméleti rész három hosszú feladatból állt; a gyakorlati fordulóban egyetlen feladat volt.

A fiatal fizikus számára a második elméleti feladat volt a legnehezebb. A leírás szerint egy mozgó rudat fényképeznek, ami azért érdekes, mert a rúd elejéről és végéről eltérő idő alatt érkezik meg a fény a kamerába.

Ebből kellett kiszámolni például, hogy mekkorának látszik a rúd, és mi történik a rúddal különböző helyeken - tette hozzá Halász Gábor.

A kísérletben mikrohullámok visszaverődését, törését kellett vizsgálni. A végzős gimnazista szerint a viaszból készült prizmák törésmutatójának meghatározása volt a legnehezebb.

A gondolkodás a legfontosabb

Halász Gábor úgy véli: a diákolimpiai feladatok szintje nem haladja meg a középiskolai tananyagot.

Az olimpián az a legfontosabb, hogy tudjon az ember gondolkodni, és képes legyen gazdálkodni az idővel, amiből nagyon kevés van a feladatok számához képest - hangsúlyozta Halász Gábor, aki az ELTE Természettudományi Karán, fizika szakon tanul tovább.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×