2003 végén óriási pofon volt az Európai Űrügynökségnek, hogy eltűnt a Marsra küldött Beagle 2 nevű szondája, miközben az amerikaiak két kerekes járműve sikeresen leszállt, és azóta is dolgozik.

Az űreszközöket összehasonlítva Keresztury Ákos közölte: mind a tervezett európai, mind a jelenlegi amerikai szondák napelemet használnak, ami korlátozza az elérhető energia-mennyiséget.

Másrészt ez azt is jelenti, hogy az eszközöknek a Mars egyenlítői övezetében kell leszállniuk és működniük - tette hozzá az ELTE Természetföldrajzi tanszékének munkatársa.

A szakértő szerint jelentős különbség az európai szonda újfajta fúróeszköze, amely nem csak a felszínt tisztítja meg a mállási kéregtől, hanem egy-két méter mélyre képes befúrni a felszín alá, és onnan tud mintát venni.

Az életet keresik

Keresztury Ákos kiemelte, hogy az európai szonda deklaráltan az élet nyomait keresi a Marson.

A Spirit és az Opportunity általános geológusmunkát végzett, hogy alapokat adjon az élet lehetőségének értelmezésével kapcsolatban. Az ExoMars műszereit viszont kifejezetten úgy optimalizálták, hogy minél több életnyomot tudjon felkutatni - hangsúlyozta a szakember.

A Collégium Budapest munkatársa emlékeztetett arra, hogy az amerikaiak is terveznek egy hasonló szondát, amelyet az európainál korábban, már 2009-ben fellőhetnek; így párhuzamosan haladhat majd két hasonló fejlesztés.