Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
308.24
bux:
142752.67
2026. július 3. péntek Kornél, Soma

Hamisítottak a dél-koreai klónozott őssejtek

Nem valódiak a dél-koreai Hvang Vu Szuk professzor klónozott embrióból nyert, őssejteken végzett kutatásai. Ezt a szöuli egyetem hivatalos vizsgálóbizottsága által közzétett végleges jelentése állapítja meg. A tudós bocsánatot kért és lemondott minden tisztségéről.

A szöuli egyetemen felállított vizsgálóbizottság szóvivője közölte: vizsgálataik során semmilyen bizonyítékot nem találtak arra, hogy a professzor és stábja olyan őssejteket hozott volna létre, amelyek egy bizonyos személy DNS-ének felelnének meg.

A Hvang Vu Szuk professzor kutatásait vizsgáló bizottság december végi ideiglenes jelentésében már megállapította, hogy nem állítanak igazat azok a cikkek, melyeket a kutatásokkal kapcsolatban a professzor 2004-ben, majd 2005 májusában publikált.

A mostani vizsgálat megerősítette, hogy Hvang Vu Szuk manipulálta az adatokat, hogy elhitesse: tizenegy, azonos génállományú utódot vontak ki egy donor őssejtjeiből.

Hvang Vu Szuk professzort korábban nemzeti hősnek tekintettek Dél-Koreában, és 2002 óta 40 millió dollár állami támogatást kapott kutatásaira.

A csalás miatt a tudós nyilvánosan bocsánatot kért, és lemondott minden hivatalos tisztségéről.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Szakértő: valószínűleg nem szárad ki a Balaton, de van rossz hír a tóról

Nem valószínű, hogy a Balaton kiszáradna a következő évtizedekben, de a vízállásban komolyabb változások lehetnek, és erre a legjobb válasz az alkalmazkodás lenne – fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója. Beszélt arról is, hogyan kellene átalakítani a tó partjait.
Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

Nem az számít, mennyi közpénzt költ el egy kormány, hanem az, mire és hogyan megy el az adófizetők pénze

A vállalkozások legnagyobb adminisztratív terhe nem maga a szabálykövetés, hanem a jelentéstételi kötelezettségek és az engedélyezési folyamatok bonyolultsága, amelyeken a digitalizáció és a mesterséges intelligencia gyors javulást hozhat – mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Bertók János, az OECD közmenedzsmenttel foglalkozó igazgatóhelyettese. Ismertette, hogy a közbeszerzés – amely az OECD-országokban a GDP több mint 13 százalékát teszi ki – stratégiai eszközzé vált, ugyanakkor a korrupció és az átláthatóság hiánya továbbra is komoly kihívás. A költségvetési nyomás és az átlagosan 110 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett a kormányoknak egyszerre kell megerősíteniük a versenyképességet, visszaépíteniük a közbizalmat és hatékonyabban gazdálkodniuk a közpénzekkel. Az OECD tapasztalatai szerint ehhez nem elég több pénzt költeni: a döntő az, hogy az erőforrásokat mire és hogyan használják, legyen szó oktatásról, védelemről vagy közszolgáltatásokról, ami Magyarország számára is fontos tanulság lehet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×