Infostart.hu
eur:
382.08
usd:
327.81
bux:
0
2025. december 8. hétfő Mária
FRANKFURT, GERMANY - JUNE 17: Romelu Lukaku of Belgium celebrates rejected 1-1 with Lois Openda of Belgium, Kevin de Bruyne of Belgium, Dodi Lukebakio of Belgium, Youri Tielemans of Belgium  during the  EURO match between Belgium  v Slovakia at the Deutsche Bank Park on June 17, 2024 in Frankfurt Germany (Photo by Eric Verhoeven/Soccrates/Getty Images)
Nyitókép: Eric Verhoeven/Soccrates/Getty Images

Egy új eszköz okozta a belgák vesztét Frankfurtban

A frankfurti stadion körülbelül 45 ezer nézője biztos volt abban, hogy a mérkőzés 86. percében Romelu Lukaku, a belgák középcsatára kiegyenlítette góljával a szlovákok egygólos előnyét. A sajtótribünön is biztosak voltunk a visszajátszást látva is, hogy Lois Openda „megverte” a bal oldalon védőjét, Denis Vavrót, majd szabályosan centerezett az üresen maradt társnak, aki gond nélkül a kapuba lőtt. Aztán jött a fordulat.

A stadionbemondó sem sejtett semmit, közölte, hogy Belgium gólt szerzett, az állás 1-1. Ám a török játékvezetőnek, Hamit Ulul Melernek rászóltak a fülére, emiatt jelezte, várjanak a középkezdéssel, a VAR-szobában szabálytalanságot észleltek.

Hosszas vizsgálódás után világossá vált, hogy

az új eszköz, a snickométer segítségével észlelték, hogy az RB Leipzig szélsője kézzel ért a labdához.

Higgyük el neki, amit mondott: ő nem is érezte a pillanat hevében, hogy kezezett.

De mi ez az új eszköz, amelyet a futball nagy világversenyei közül most, a 2024-es Európa-bajnokságon használnak először? A korábban a krikettben már használt technológia érzékeli a hangfrekvenciákat, és segít meghatározni, hogy két tárgy, esetünkben a labda és a kar érintkezett-e egymással. A krikettben először az 1990-es években mutatták be, a néző elemezheti a visszajátszás hangját és képét annak megállapítása érdekében, hogy a labda eltalálta-e az ütőt.

A futballvilág eléggé megosztott abban a tekintetben, hogy okkal vette-e el a török játékvezető a gólt. A bizonytalanságban talán benne van az is, hogy a FIFA nem tudja kellőképpen világossá tenni, hogy miért jár kezezés miatt szabadrúgás vagy adott esetben büntető. Openda keze a felvételek szerint érintette a labdát, de a labda inkább súrolta, a játékos nem irányította a labdát, mi több nem szerzett előnyt abból, hogy a kezét „használta”.

A leghatározottabb véleményt Chris Sutton, a BBC elemzője, korábbi angol válogatott játékos fogalmazta meg: „Nevetséges, tényleg az. Openda nem szándékosan ért kézzel a labdába. Ez durva. A Premier League-ben ezt a gólt megadták volna.”

(A nyitóképen: Lukaku és Openda ünnepli a később érvénytelenített gólt.)

Címlapról ajánljuk

Szakértő az autós szigorításokról: a kényszerítő eszközök alkalmazását nem lehet kifogásolni, ha nem lépik túl a határokat

Az államtitkár szerint a közúti közlekedési törvény módosításával egyszerűbbé válik a közlekedést zavaró és a biztonságot veszélyeztető járművek elszállíttatása, továbbá jóval hatékonyabbá válhat a közúti ellenőrzés is. A Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke az InfoRádióban elmondta: a kényszerítés módja és szigorúsága leginkább attól függhet majd, hogy az adott személy mennyire áll ellen a rendőri intézkedésnek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Hídemberekkel segítenék, hogy a hazai innováció a magyar gazdaságot erősítse

Hídemberekkel segítenék, hogy a hazai innováció a magyar gazdaságot erősítse

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) felmérése szerint a szellemitulajdon-védelemmel rendelkező európai vállalatok jelentős versenyelőnyt élveznek az erről nem gondoskodó versenytársaikkal szemben: átlagosan 23,8%-kal magasabb bevételt termelnek, illetve 22%-kal magasabb béreket is fizetnek. De hogy állnak ebben a versenyben a magyar vállalkozások, hol áll Magyarország az innovációs rangsorban? Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke szerint vannak területek, amelyeken az ország különösen jól teljesít – például a high-tech iparágak, orvostechnológiai vagy a gyógyszeripari fejlesztések – ugyanakkor még nem alakult ki annak a gyakorlata, hogy az egyetemi kutatók munkájuk eredményét a piacon próbálják meg hasznosítani. Ezért a hivatal létrehozta a "szabadalmi gyorsítósáv" szolgáltatását, amelynek segítségével 2 hónap alatt információt lehet kapni egy megoldás szabadalmazhatóságáról, 2026 szeptemberétől pedig szellemitulajdon-menedzsment mesterszak indul a Corvinuson, ahonnan olyan szakemberek kerülhetnek ki, akik segíthetnek a piaci szereplőknek gazdasági értéket teremteni az innováció jogi védelméből fakadó előnyökből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×