Hogyan kapcsolódott a család a baseballhoz?
A mi családunk egy baseballos család, az édesapám hozta Magyarországra, és alapította meg az első magyar baseballegyesületet, az Óbudai Baseball Egyesületet, illetve a Magyar Országos Baseball Szövetség alapító tagja volt. Innen eredt, hogy én és a gyerekeim is baseballozzanak, a gyerekek már 4 éves koruktól. Először persze ez egy kis játékos dolognak indult. Mivel az édesapám egyesületét én irányítottam, ezért a magyar bajnokságban vettünk részt U10-es, U12-es, U15-ös korosztályban. Nagyon sokat jártunk külföldre, Ausztriába, Olaszországba is, és úgy tűnt, hogy nagyon jól megy a srácoknak a játék, nagyon nagy öröm volt benne, sok siker, nemzetközi tornákról rendszerint elhozták a legjobb játékos díját is.
Mikor vált komollyá a helyzet?
Fordulópont akkor volt, mikor Márkó 12 éves volt. Kimentünk Tenerifére egy téli tornára, ahol tulajdonképpen Európa legjobb játékosai jelentek meg. Ezen a tornán szintén brillírozott Márkó, és ott a helyi edző, akinek a fia a Los Angeles Dodgersnél edző, hívta fel a figyelmünket, hogy érdemes lenne nekünk nagyot álmodni, mert nagyon tehetségesek a fiaim; mert most a nagyobbik, Martin is hasonló célokkal van kint külföldön.
Milyen képességeikkel nőnek a hasonló korú társaik fölé?
Az alaptehetségen kívül talán azzal, hogy mi nagyon sokrétű sportolást végeztünk a fiúk gyerekkora óta, tehát a síeléstől az úszásig, a motokrossztól a kardozásig. Mindent kipróbáltak, nagyon szerettek biciklizni, abból is inkább a terepbiciklizés, az egykerekezés, az extrémebb dolgok érdekelték őket, és amibe belefogtak, ott viszonylag gyorsan elsajátították az alapokat, könnyen beletanultak. A sokirányú érdeklődés is hozzásegíthetett a sikerhez; ha valaki több irányban helyezkedik, jobban felismeri, hogyan legyen eredményes. A baseballban is kamatozik ez, ahol nagyon jól kell látni a játékot, jól kell olvasni, ez lehetett a meghatározó.
Milyen távlatokat nyit Morua Márkó előtt ez a mostani San Diegó-i szerződés?
Azon felül, hogy ez volt az álma, hogy profi szerződést kapjon, most kétszeres erővel fog dolgozni. Most benn is volt két hétig a dominikai komplexumban, ahol a San Diego amerikai főhadiszállása van. Arról számolt be, hogy fantasztikusak az edzők, rendkívül jó lehetőségek vannak, nagyon-nagyon komoly edzések. Most érkezett meg oda, ahová mindig is vágyott, és természetesen neki a célja az az, hogy valamikor a szülei az MLB-mérkőzését a helyszínen nézzék.
Hogyan hasonlítható egyébként össze a sportág helyzete itthon, illetve a tengerentúlon?
Azt kell, hogy mondjam, hogy Magyarországon is rengeteget fejlődött a sportág, legfőképp azért, mert van olyan infrastrukturális lehetőségünk, mint az Óbudai Baseball Aréna, ami Európa harmadik legnívósabb pályája. De Budapesten kívül is van még pálya: Jánossomorján, Szentendrén, a legfontosabb alapok tehát rendben vannak. A magyar játékosok pedig nagyon tanulékonyak, főként az elmúlt időszak utánpótlássikerei mutatják ezt, hiszen ne felejtsük el, hogy idén megnyertük az U18-as kvalifikációs Európa-bajnokságot, 2022-ben megnyertük az U15-ös kvalifikációs Eb-t, tehát nagyon komoly sikerek vannak a magyar válogatott mögött. Ha ezen az úton megy tovább az országos szövetség, hogy a fókuszába az utánpótlás kerül, elmondhatjuk majd, hogy a magyar válogatott ott van Európa elitjében.
Anyagilag mekkora a különbség a magyar, illetve a tengerentúli helyzet között?
Azt nem is lehet kifejezni. Itt mi nagyon nehéz körülmények között próbáljuk ezeket az eredményeket produkálni, sok esetben az adott klubvezető saját személyes támogatásával tudja működtetni az egyesületét, tehát a saját vagyonát viszi a pályára, és ily módon tud működni, bár hozzá kell tennem, hogy az állami támogatásaink is egyre magasabbak. De ha a tengerentúlról beszélünk, akkor tulajdonképpen nincs is összehasonlítási alap. Elképzelhetetlen, ami ott rendelkezésre áll, és amivel mi itthon dolgozunk.
Ha visszatérünk a kisebbik fia karrierjére, ön mit vár tőle mondjuk 5-10, akár 15 éves távlatban?
Elmondhatatlanul büszke vagyok rá, és nem is számítottam erre az eredményre. Nem azért, mert nem hittem, hogy képes rá, hanem mert 300 ezer hasonszőrű játékos nagyon hasonló képességekkel küzd azért, hogy bekerüljön abba az évi 500 játékos közé, aki szerződési ajánlatot kap. Nyilván itt nagyon sok mindent figyelembe vesznek, mert ezek a játékosmegfigyelők profi emberek, digitális technikával elemzik már az adott játékos mozgását, teljesítményét. Hosszú folyamat volt a miénk is, mire idejutottunk, elvárásom nincs. Ez volt talán egy olyan cél nekünk, hogy ha sikerülhetne, akkor ez óriási lenne. Így, hogy most sikerült, akkor ezzel tulajdonképpen megérkeztünk, de őszintén szólva Márkónak van egy dédelgetett álma, hogy a legmagasabb szinten, az MLB szintjén, az úgynevezett show-ban játsszon akár a San Diegóban, akár az MLB valamely másik csapatában.
Édesapaként hogy tekint erre a helyzetre? Gondolom, hogy azért a fia boldogsága és egészsége a legfontosabb, de hát persze a kellemes a hasznossal össze is köthető. Hogyan gondolkodik erről? Sok a kihívás, nagy a nyomás, persze mindig lesznek, akik meg tudnak felelni.
Ez az egyik legjobb tulajdonsága a Márkónak, hogy ő nyomás alatt tud teljesíteni, és teljesen sajátos módon jön ki ezekből a helyzetekből, ez egy óriási kvalitása. Az ő elképzelésében nagyon távlati célok vannak a sportággal kapcsolatban. Az, hogy a mi családunk hogy gondolkodik erről; mi készülünk arra, hogy megyünk utána. 12 éves kora óta először két évet Tenerifén volt, ott volt az első olyan külföldi állomás, ahol egy jó képzés mellett sokat tudott fejlődni. Most már másfél éve Venezuelában és Dominikán van, azt gondolom, hogy ha itt tovább tud lépni, akkor utána csak Amerika marad, megfelelő képzések csak ott elérhetők. Titkon reméljük, hogy tudunk vele menni, és akkor együtt leszünk. Fiatal kora ellenére nagyon sokat voltunk külön, kicsi nehéz volt.
A magyar válogatottság mennyire fontos a kisebbik fiának?
Abszolút. Nagyon büszkén és szívesen vesz részt a válogatott programjában, ha meghívást kap. Általában meghatározó az ő játéka. Utánpótláskorban jár még, tehát az idei évben az U18-ban járt 15 évesen, és itt is a legjobb ütőátlaggal került ki az Európa-bajnokság végeredményeként. Idén egy nagy kihívás vár még rá, szeptember 19-én a magyar felnőttcsapat az A-csoportos Európa-bajnokságra készül, Márkó meghívást kapott ide is. Úgyhogy azt gondolom, most, hogy profi, tudják, mindenki nagy figyelemmel kíséri a teljesítményét. Hozzá kell tenni, hogy az A-csoportos Európa-bajnokságon már a nagyon komoly profi játékosok szerepelnek, három-négy olyan játékos is van egy-egy ország képviseletében, akik szintén kaptak már szerződést. Itt a lehetőség, hogy Magyarország megméresse magát, Márkó rettenetesen várja ezt.
