eur:
399.12
usd:
366.89
bux:
87872.68
2025. március 16. vasárnap Henrietta
Faragó Kamilla, az UVSE játékosa a BENU női vízilabda Magyar Kupa döntőjében játszott UVSE - FTC-Telekom Waterpolo mérkőzésén a Szőnyi úti Laky Károly Uszodában 2024. december 7-én.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Női vízilabda: a címvédő emelhette magasba az MK-trófeát

A címvédő UVSE-Helia D csapata nyerte a női vízilabda BENU Magyar Kupát, miután a szombati döntőben 11–9-re legyőzte az FTC-Telekom együttesét a Szőnyi úton.

Az első negyedben a bajnokságban tíz fordulót követően százszázalékos zöld-fehérek góljaira mindig érkezett választ, majd fordult a kocka, és az UVSE vezetett egy-két találattal. A nagyszünet után tovább nőtt a különbség, volt már 9-5 és 10-6 is.

A záró felvonás 10-7-ről indult, ám ebben a szakaszban rengeteg volt a hiba, a két gárda közel négy percen át nem tudott betalálni, az idő pedig az UVSE-nek dolgozott. Három és fél perccel a vége előtt 11-9-re zárkózott az FTC, de szorosabbá már nem tudta tenni a csatát.

A finálé legeredményesebbje az újpesti Faragó Kamilla volt négy találattal.

Az UVSE hetedszer (2014, 2015, 2016, 2017, 2018, 2023, 2024) nyerte meg a Magyar Kupát.

BENU Női Magyar Kupa négyes döntő (Szőnyi út), döntő:
UVSE-Helia D–FTC-Telekom Waterpolo 11–9 (3-3, 4-2, 3-2, 1-2)

korábban:

a 3. helyért:
Dunaújváros–BVSC-Manna ABC 12–10 (3-2, 2-4, 5-2, 2-2)

A pénteki elődöntőben:

FTC–BVSC 13–7
UVSE–Dunaújváros 11–10

Címlapról ajánljuk

Európa fegyverkezne, csak kevesen akarnak katonának állni

Az európai vezetők a védelmi képességek fokozását ígérik az általuk hangoztatott orosz fenyegetéssel szemben. Sok államban azonban nem túl nagy a motiváció a katonai pályához. Németországban minden negyedik újonc leszerel.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.17. hétfő, 18:00
Kiss J. László
a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusa
Egymással sem kereskednek az EU-tagállamok, ami versenyképességi válságot jelent

Egymással sem kereskednek az EU-tagállamok, ami versenyképességi válságot jelent

Az Európai Unió versenyképességi problémái továbbra is meghatározzák a gazdaságpolitikai vitákat Brüsszelben, miután az európai gazdaságok több mint 20 százalékkal elmaradnak az Egyesült Államoktól az egy főre jutó jövedelem tekintetében. A termelékenységi lemaradás nem a ledolgozott munkaórák számából, hanem az alacsonyabb óránkénti munkaerő-termelékenységből fakad, amit az innovációs és szerkezeti akadályok súlyosbítanak. Az európai vállalatok – különösen a technológiai szektorban – alulteljesítenek amerikai versenytársaikkal szemben, részben az alacsonyabb R&D-beruházások és a korlátozott tőkefinanszírozás miatt. A belső piac széttagoltsága tovább nehezíti a növekedést, míg a humántőke fejlesztése és a tőkepiaci reformok elengedhetetlenek lennének a versenyképesség javításához – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss, az európai versenyképesség problémáit elemző jelentéséből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×