Három olimpiai bajnok, Nagy Tímea, Kovács Kokó István és Vaskuti István, valamint Kemény Dénes, a magyar férfi vízilabda-válogatott élén háromszoros olimpiai aranyérmes szövetségi kapitány az Alkotmánybírósághoz fordult felülvizsgálati kérelemmel a magyarországi olimpiai népszavazással kapcsolatban. „Egyetértve a Fővárosi Választási Bizottság szeptemberi népszavazási döntésével, a magyar olimpiai család arra kéri az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a Kúria november 12-i népszavazási döntését és ne tegye lehetővé idő előtti, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan kérdés népszavazásra bocsátását” – áll a közleményükben.

Arra is emlékeztetnek, hogy a NOB radikálisan megváltoztatta a jövőbeni olimpiai házigazdák kiválasztásának rendjét. A pályázatot és a korábbi, költséges pályázási folyamatot teljes egészében eltörölte. Olimpia megrendezésére már nem lehet pályázni.

Kemény Dénes az InfoRádióban elmondta: ha Budapest valóban olimpiát szeretne rendezni, akkor a jelentkezést megelőzően tájékoztatni kellene a lakosságot arról, hogy ez mivel jár, majd közvélemény-kutatást kellene végezni. Amikor még nyílt pályázási rendszer volt, ezt számos kandidálni kívánó város megtette a múltban. A korábbi szövetségi kapitány szerint a 2036-os vagy 2040-es lehetséges budapesti olimpiarendezésről a népszavazás jelen pillanatban „inkább találgatás lenne”, aminek nem lenne reális eredménye. Mint fogalmazott, ez azért okozhatna problémát, mert

úgy dőlne el a kérdés valamilyen irányba akár egyszer és mindenkorra, hogy „igazából nem is lehetett jól átgondolni”.

A Magyar Vízilabda Szövetség volt elnöke elismerte, hogy 2016-ban még támogatta a népszavazás ötletét, mert akkor nagyon közel volt a limai döntéshez a kezdeményezés. Egy évvel később, 2017 szeptemberében ugyanis Peru fővárosában jelentette be a NOB, hogy 2024-ben Párizs, 2028-ban pedig Los Angeles lesz az ötkarikás játékok házigazdája. Most viszont úgy véli, hogy túl távol van a 2036-os és a 2040-es olimpia, ráadásul már nincs is pályázati procedúra, hanem személyes egyeztetéseket folytat a NOB a kandidálókkal.

Kemény Dénes úgy fogalmazott, bár tájékozottnak tartja magát, ennek ellenére nem tudná felsorolni azokat az anyagi feltételeket, amelyeknek olimpiarendezés kapcsán meg kell felelni házigazdaként, illetve azt sem tudja pontosan, hogy a NOB-nak és szponzorainak milyen szerepük van ebben. Azt viszont tudja, hogy elég komoly támogatást kap a rendező város a NOB-tól, és

ezeket a forrásokat nemcsak az olimpiarendezés kapcsán lehet felhasználni, hanem hosszabb távú, egyéb fejlesztésekre is fordíthatók.

Úgy gondolja, egy átlag sportszerető ember sincs feltétlenül tisztában ezekkel a feltételekkel, előírásokkal, nemhogy azok, akik nem követik napi szinten a sportot. Emiatt szerinte jelen pillanatban egy népszavazáson nem tudna felelősségteljesen és minden szükséges ismeret birtokában dönteni a kérdésben az emberek többsége. Egyszerűen azért, mert nem tudják megítélni, mi lenne a helyes döntés.

„Abszolút amellett vagyok, hogy legyen népszavazás az olimpiarendezésről, de csak akkor, amikor eljön ennek az ideje. Szerintem néhány év múlva lehet realitása. Talán két-három éven belül futhatná meg az első szükséges köröket a MOB és a NOB. Nyilván ennek megvannak a sporthoz köthető paraméterei, illetve megvan az infrastrukturális része is” – jegyezte meg Kemény Dénes.

Hozzátette: ha lesz a jövőben közvélemény-kutatás vagy népszavazás az ügyben, akkor jó lenne, ha az emberek széles körben időben megtudhatnák, hogy az olimpiarendezéstől függetlenül milyen fejlesztések mennének végbe Budapesten, illetve az országban, és ezeknek milyen költségei lennének. Úgy véli,

ha az első köröket lefutják a felek néhány éven belül és „tisztázódnak bizonyos vonalak”, akkor ezeket nyilvánosságra lehetne hozni, és abban az esetben már mindenki sokkal tájékozottabb lenne.

Kemény Dénes szerint mindezek után lenne haszna és értelme egy közvélemény-kutatásnak vagy akár egy népszavazásnak. Azt gondolja, ebben az esetben már kijelölhet egy követendő utat egy ilyen felmérés akár a Magyar Olimpia Bizottságnak, akár a fővárosi vezetésnek.

Van-e esély konszenzusra a kérdésben?

A lehetséges budapesti olimpiarendezés kapcsán az elmúlt évtizedekben fokozta a feszültséget a társadalmon belül, hogy sokan nem tudták félretenni pártpolitikai szimpátiájukat ebben a kérdésben. Kemény Dénes szerint azonban sokat javult a helyzet az évek múltával, mert „sok fontos politikai szereplő egy irányban fogalmaz meg véleményeket”. Mint mondta, a főpolgármester nem kormánypárti, mégis támogatja a budapesti olimpia ügyét, mert véleménye szerint Karácsony Gergely „átlátja, hogy mekkora előnyöket kaphatna ezzel a főváros”.

A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdaedző kiemelte: az elmúlt néhány olimpián már úgy alakítottak ki számos versenyhelyszínt, hogy mozgatható vagy visszabontható legyen, és a NOB egyre inkább szem előtt tarja a fenntarthatóságot is, ami Párizsban különösen tetten érhető volt.

Ennek megfelelően már olyan helyszíneket alakítanak ki meglévő struktúrákban, amelyek arra az időre szólnak, ameddig az adott olimpia tart.

Kemény Dénes elmondta: túl sok permanens versenyhelyszínt már nem kell építeni Budapesten vagy Magyarországon, ha pedig az olimpiarendezés miatt ideiglenesen építenének fel bizonyos létesítményeket, azokat később fel lehetne használni más célokra. Felidézte, hogy a 2012-es londoni olimpián volt olyan versenyhelyszín, amit a játékok után szétszedtek, és négy évvel később Rióban használták ismét.

Azt gondolja, hogy Budapest az olimpiarendezéstől független fejlesztésekkel profitálhatna a legtöbbet, mert ezzel fejlődne a város. Kemény Dénes úgy fogalmazott, sportemberként mindenképpen támogatja, hogy Budapest olimpiát rendezzen, mert szép élményekben volt része a korábbi játékokon, és örülne, ha ezt megtapasztalhatnák a magyar emberek is. „Ez azonban csak közös akarat eredménye lehet, és ha tényleg aktuálissá válik a kérdés, akkor kell megkérdezni az emberek véleményét erről” – összegzett a korábbi szövetségi kapitány.