Infostart.hu
eur:
387.06
usd:
328.55
bux:
0
2025. december 26. péntek István
burning flaming torch over cloudy sky.
Nyitókép: imagedepotpro/Getty Images

Egyelőre leállt az olimpiai népszavazási folyamat

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), valamint olimpiai aranyérmesek fordultak az Alkotmánybírósághoz annak érdekében, hogy semmisítse meg a Kúria november 12-i népszavazási döntését, és ne tegye lehetővé egy esetleges olimpiarendezési szándékról idő előtti, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan kérdés népszavazásra bocsátását.

A MOB honlapján olvasható közleményből kiderült, hogy a szervezet, valamint Nagy Tímea vívó, Kovács István ökölvívó és Vaskuti István kenus olimpiai bajnokok, illetve Kemény Dénes, a férfi vízilabda-válogatott élén háromszoros olimpiai aranyérmes szövetségi kapitány nyújtotta be a beadványt.

"Egyetértve a Fővárosi Választási Bizottság szeptemberi népszavazási döntésével, a magyar olimpiai család arra kéri az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a Kúria november 12-i népszavazási döntését és ne tegye lehetővé idő előtti, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan kérdés népszavazásra bocsátását" - olvasható a közleményben.

A kommünikéből kiderült, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2027 előtt nem hirdet új házigazdát, így van idő a tervek elkészítésére. A MOB olyan olimpiai tervet javasol, amely nem jár stadionépítéssel, ellenben felgyorsítja a Diákváros megépülését és a budapesti lakhatási válság megoldását, a budapesti és országos közlekedésfejlesztések megvalósítását, előmozdítja az akadálymentesítést és a budapesti kórházak, rendelők felújítását.

A közlemény emlékeztetett arra, hogy a NOB radikálisan megváltoztatta a jövőbeni olimpiai házigazdák kiválasztásának rendjét. A pályázatot és a korábbi, költséges pályázási folyamatot teljes egészében eltörölték. Olimpia megrendezésére nem lehet pályázni, pályázatot benyújtani vagy jelentkezni. A NOB úgy választ helyszínt, hogy saját kizárólagos döntésével meghív egy lehetséges házigazdát: tárgyaljanak és állapodjanak meg az olimpiarendezésről. Tehát bármely ország vagy város csak akkor kerül döntési helyzetbe, ha a NOB-tól felkérést kap. Erre pedig nem lehet jelentkezni vagy pályázni. Ilyen felkérés a NOB-tól nem érkezett - írták.

A Magyar Olimpiai Bizottság és Budapest városa bekapcsolódtak a NOB tájékozódási folyamatába, ami egy szakmai párbeszédfolyamat. A folyamatban való részvétel nem jár semmiféle kötelezettségvállalással, nem vonatkozik semmilyen konkrét időpontra, nem irányul olimpiai és paralimpiai játékok rendezési jogának a megszerzésére és nem is minősül olimpiarendezésre való jelentkezésnek. Nem kötelez és nem is ad jogot semmire - tették hozzá.

A tájékozódási folyamat kizárólagos céljai az olimpia és paralimpia megrendezhetőségével kapcsolatos információk megismerése, illetve annak tárgyilagos vizsgálata, hogy Budapesten, Magyarországon, valamikor a 21. század második harmadában, a fenntarthatóság szempontjainak maximális érvényesítése mellett megrendezhetőek-e úgy az olimpiai és paralimpiai játékok, hogy az Budapest és Magyarország számára egyértelműen előnyös legyen és városfejlesztéssel járjon. A MOB és a Magyar Paralimpiai Bizottság azt javasolta Budapest Főváros Önkormányzatának, hogy a tájékozódás eredményeiről legkésőbb 2026. szeptember 30-ig készítsenek közös, bárki által megismerhető nyilvános jelentést.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×