eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Max Verstappen, a Red Bull holland versenyzője érkezik a Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság Belga Nagydíjára a spa-francorchampsi pályán, Stavelot közelében 2023. július 30-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Matthys

Jótékonysági fogadást kötött egy krőzus Verstappen kudarcára

Jeff Dodds, az elektromos Formula E versenysorozat ügyvezető igazgatója negyedmillió dollárt ajánl fel jótékony célra, ha nem Max Verstappen, a Red Bull holland versenyzője lesz az idén a Forma-1 világbajnoka.

A TNT Sports televíziónak adott interjúban Dodds annak a véleményének adott hangot, hogy szerinte alapesetben senki nem lesz képes megakadályozni a 26 éves holland versenyzőt sorozatban negyedik vb-címének elhódításában.

"Ha nem sérül meg és semmi váratlan dolog nem történik, akkor 99 százalék, hogy a zsebében van a trófea" - fogalmazott az ügyvezető igazgató, majd hozzátette: "ha valamelyik másik versenyző lesz a vb-győztes, akkor negyedmillió dollárt adományozunk jótékony célra, és hogy pontosan mire, azt a világbajnok döntheti majd el".

Verstappen tavaly 22-ből 19 futamot nyert meg, és nagy fölénnyel diadalmaskodott a vb-pontversenyben.

Az idei szezon a héten Bahreinben zajló hivatalos tesztet követően, jövő hét végén, ugyancsak Szahírban kezdődik.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×