Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
A diósgyőri csapat második gólja a labdarúgó OTP Bank Liga 7. fordulójában játszott Diósgyőri VTK - Debreceni VSC mérkőzésen a diósgyőri DVTK Stadionban 2023. szeptember 23-án.
Nyitókép: Czeglédi Zsolt

Kiderült, hányan járnak itthon futballmeccsre, és mennyi pénzt termelnek a klubok

Átlagosan több mint 300 milliós profittal hozták le 2021-et az NB I-ben – akkor – szereplő magyar futballklubok. Az MLSZ tanulmányából az is kiderül, hogy egyre kevesebb magyar szerepel az első osztályban.

A 2021-es üzleti évben, az OTP Bank Ligában szereplő klubok átlagos működési bevétele 10,43 millió euró volt, amely alapján a jelentésben vizsgált nemzetközi mintán belül a középmezőnyben helyezkedtek el – derült ki a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) először publikált Professzionális futballkörkép című tanulmányából. Ez azt jelenti, hogy a 12 NB I-es klub – 2021-ben átlagosan 360 forintos euróárfolyammal számolva – átlagosan körülbelül 3,7 milliárd forint bevételre tett szert – írja az economx.hu.

Az egy klubra jutó adózott eredmény 880 ezer euró (317 millió forint) volt. A magyar klubok saját tőke állománya majdnem 3,5-szörösére emelkedett 2017 és 2021 között. A csapatok összbevételének 37 százalékát adták szponzorációs és reklámbevételek. Kereskedelmi bevételek tekintetében a hazai kluboknál a vizsgált országok közül kizárólag a dán és a svájci klubok átlagos bevétele volt magasabb.

Az NB I-es klubok átlagos működési ráfordítása 9 315 ezer euró (3,35 milliárd forint) volt 2021-ben, a legmagasabb a kiadásokon belül a bérek aránya (74,1 százalék).

A jegyárbevételek nemzetközi összevetésben is igen alacsony mértékét képezik a teljes működési bevételnek, mindössze azok 1,4 százalékát. Az NB I a 23. helyen szerepelt az átlagnézőszám tekintetében a 2021-2022-es évad 2772 fős átlagával a 35 vizsgált európai ország első osztályú ligái között. Az NB I 29 százalékos stadionkihasználtság tekintetében elmaradt a régióban található Csehországtól (52 százalék), Ausztriától (40 százalék) és Lengyelországtól (40 százalék).

Az NB I-es klubok játékjog eladásából származó átlagos, egy klubra jutó bevétele 699 ezer euró volt, míg játékjog vásárlásra átlagosan 1,19 millió eurót költöttek.

A 2021/2022-es magyar első osztályú bajnokság összes játékpercének nagyságrendileg a fele (54 százalék) volt magyar játékperc. Az átfogó trend a csökkenés irányába mutat.

Az U21-es hazai játékpercek aránya az összes játékperchez képest 8,7 százalék volt a vizsgált idényben.

Címlapról ajánljuk
Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Folyamatos a vita a zeneiparban arról, hogy mire és milyen mértékben szabad vagy éppen nem szabad mesterséges intelligenciát használni, miközben a generatív AI fejlődése ott tart, hogy az emberek túlnyomó többsége már nem tudja megmondani, mesterséges zenét hall-e vagy ember által játszottat. Sokan zavarba kerülnek, mikor kedvenc zenéjükről kiderül, hogy nem is ember készítette.

Az űrből fognak ellenőrizni – ismertette az új, 20 pontos béketervet Volodimir Zelenszkij

Az ukrán elnök első alkalommal vázolta fel Ukrajna és az Egyesült Államok között megvitatott 20 pontos béketerv-javaslat főbb pontjait, amelyek szerinte alapul szolgálhatnak az Oroszországgal háború lezárását célzó jövőbeli megállapodásokhoz. A magyarokat is érintő vállalás is szerepel a tervezetben.
VIDEÓ
Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

A testvértelepülési kapcsolatok sokszor formális együttműködéseknek tűnnek, ám tanulmányunk rávilágít arra, hogy mögöttük gyakran mély történeti és közösségi kötelékek húzódnak meg. Kutatásunkban azt vizsgáljuk meg, miként él tovább a magyarországi bolgárkertészek öröksége a mai bolgár-magyar önkormányzati kapcsolatokban. Országos testvértelepülési adatbázisokra és interjúkra támaszkodva mutatjuk be, hogy számos együttműködés nem véletlenszerűen jött létre: a bolgárkertészeket egykor kibocsátó, valamint az őket befogadó települések között máig élő kapcsolati hálók rajzolódnak ki. Az eredmények szerint a közös múlt, a családi emlékezet és a helyi bolgár közösségek jelenléte kulcsszerepet játszik a partnerségek kialakításában, ám a valódi, élő együttműködést a rendszeres intézményi és közösségi kapcsolattartás tartja fenn. A tanulmány így új nézőpontból értelmezi a városdiplomáciát: mint történeti gyökerekből táplálkozó, alulról építkező kapcsolatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 25. 06:59
×
×
×
×