A fukuokai olimpiai kvalifikációs világbajnokság női vízilabdatornáján eldőlt, hogy Hollandia és Spanyolország vívja a döntőt – egyszersmind ők kvalifikáltak a párizsi olimpiára is. A görögök elleni győzelemmel pedig biztossá vált a magyar részvétel a 2024-es dohai világbajnokságon, ahol a maradék ötkarikás kvóták találnak majd gazdára.
Eldőlt, hogy az Európa-bajnok spanyol válogatott lesz a hollandok ellenfele a fukuokai olimpiai kvalifikációs világbajnokság női vízilabdatornájának fináléjában, miután a szerdai elődöntőben a spanyol válogatott 12-10-re legyőzte az ausztrál csapatot.
A 2013-ban világbajnok európai együttes az első negyedben 5-2-re elhúzott, és előnyét végig taktikusan megőrizve diadalmaskodott.
A legutóbbi két Eb-n aranyérmes, Tokióban olimpiai ezüstérmes spanyolok negyedszer játszhatnak vb-döntőt, 2017-ben és 2019-ben egyaránt a második helyen zártak.
A két finalista válogatott kvótát szerzett a pontosan egy év múlva rajtoló párizsi olimpiára.
Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat ismét elérhetővé Magyarország számára, valamint helyreállhat az érintett magyar egyetemek hozzáférése az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz – közölte a brüsszeli testület szerdán.
„Amikor maffiózókat védelmeztek, nem vagytok ilyen önérzetesek” – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Legfőbb Ügyészség kedden késő este kiadott közleményére.
A mai világban a fenntarthatóság már nem csak egy hangzatos vállalati jelszó, hanem a mindennapi irodai működés egyik alapja. Azonban cégvezetői és munkavállalói szinten is sokan gondolják úgy, hogy a környezettudatosság bonyolult folyamat, amely komoly anyagi ráfordítást igényel.
A 2023-as mélypontról két év alatt ismét egy százalék fölé emelkedett Magyarország részesedése a közvetlenül Brüsszelből elnyert uniós forrásokból, első ránézésre tehát határozott fordulat látszik. Az összkép azonban ennél jóval árnyaltabb: miközben a magyar részesedés valóban látványosan javult, az ország által elnyert összeg euróban tovább csökkent, a 2021–2025 közötti ötéves teljesítmény pedig még mindig kevesebb mint fele annak, amit pusztán Magyarország uniós népességi súlya indokolna. A programok között ráadásul szélsőséges eltérések rajzolódnak ki: az Erasmus+ tartós magyar sikertörténet (volt a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat kísérő vitákig), a LIFE és az Innovation Fund 2025-ben nagyot javított, miközben a kutatási zászlóshajónak számító Horizon Europe-ban tovább nőtt a magyar lemaradás – derül ki az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda Nonprofit Kft-t (MFOI) által összesített adatokból.