A 83 éves magyar sportdiplomata 1976-tól főtitkára, majd 2000-től 2020-as visszalépéséig elnöke volt az IWF-nek.

A CAS szerint Aján többször is szabálysértést követett el azzal, hogy doppingeseteket tussolt el vagy nem engedte, hogy a doppingeljárást lefolytassák. Az IWF volt alelnökét, a román Nicu Vladot bűnrészesség miatt szintén örökre eltiltották a sportvezetői tevékenységtől.

"Az IWF egykori tisztségviselői ellen felhozott vádak bebizonyosodtak. - áll a CAS közleményében. - A szabálytalanságok súlyosságára tekintettel és arra, hogy ezeket milyen hosszú ideig követték el, a CAS az örökös eltiltást látta az egyetlen megfelelő büntetésnek."

A súlyemelő botrányt az ARD német televízió dokumentumfilmje robbantotta ki 2020 januárjában. A később az ügy kivizsgálásával megbízott Richard McLaren jelentésében megalapozottnak találta az Ajánnal szemben felhozott vádakat. A McLaren-jelentés szerint Aján Tamás "a félelem kultúrájával" irányította az IWF-et, többek között 40 pozitív doppingtesztet titkolt el vagy hozott nyilvánosságra késleltetve olyan sportolókhoz köthetően, akik érmesként végeztek világversenyen vagy más viadalon, és 10,4 millió dollárral (3,1 milliárd forinttal) nem tud elszámolni.

A CAS elé a Nemzetközi Olimpiai Bizottság égisze alatt működő Nemzetközi Tesztelő Ügynökség (ITA) vitte az ügyet. Utóbbit a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség kérte fel, hogy vizsgálja ki a történteket.