Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Thibaut Courtois (fent), a Real Madrid kapusa és Kylian Mbappe, a Paris Saint-Germain játékosa a labdarúgó Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében játszott mérkőzésen Párizsban 2022. február 15-én.
Nyitókép: MTI/AP/Francois Mori

Fordulat: Mbappé nem a Real Madrid játékosa lesz

2025-ig érvényes új szerződést ír alá.

Kylian Mbappé úgy döntött, hogy meghosszabbítja szerződését a Paris Saint-Germain labdarúgócsapatánál.

Frissítés: A francia klub szombat este jelentette be, hogy a felek aláírták a megállapodást, így Mbappé 2025 nyaráig a francia bajnoknál marad.

A 23 éves francia csatár távozása hónapok óta napirenden volt, mert eredeti szerződése az idény végén lejár, a Real Madrid pedig nagyon szerette volna leigazolni, a világbajnok játékos azonban a PSG mellett döntött.

A fővárosi klub Mbappét 2017-ben 180 millió euróért, minden idők második legnagyobb átigazolási összegéért szerezte meg az AS Monacótól. A királyi gárda már tavaly nyáron igyekezett leigazolni kiszemeltjét, a PSG viszont nem adta el 200 millió euróért sem, így idén nyáron akár ingyen is távozhatott volna.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×