Ha régen többen is próbáltak az Oroszországban szerzett pénzt a nyugati sportéletbe befektetve jó imázst építeni maguknak, azért még mindig jó néhányan maradtak.

A 68 éves, üzbég nemzetiségű Aliser Uszmanov az egyik közülük. Korábban az Arsenal tulajdonosa volt, mostanság az Evertonnál próbált befektetni, az Usm, a Megafon és a Yota cégeken keresztül. Állítólag 30 millió font körüli összegért próbálta, például, az Everton új stadion névhasználati jogát megvásárolni. A klub azonban felmondta a vonatkozó szerződéseket. Uszmanov volt az első orosz oligarcha, aki ellen konkrét szankciókat foganatosított az Európai Unió vagy Nagy-Britannia. „Világklasszis” jachtjának hamburgi kálváriájáról az Infostart.hu is beszámolt. Uszmanov keddig a Nemzetközi Vívószövetség elnöke is volt, de erről lemondott.

Makszim Gyomin a Bournemouth résztulajdonosa jobb helyzetben van, miután brit útlevelet kapott, így nagy valószínűséggel érinthetetlen. Vegyipari érdekeltségei vannak.

Anton Zingarevics édesapja, Borisz 2020-ban a 78. leggazdagabb orosz volt. A fiú már Angliában járt középiskolába, majd egyetemre, csupán harmincévesen lett a hosszú éveken keresztül a Premier League-ben játszó Reading főtulajdonosa. Figyelmet kapott akkor is, amikor a Botev Plovdivot igyekezett Bulgáriában megvásárolni.

Dmitrij Ribolovljev, az AS Monaco főtulajdonosa 2010-ben a tizedik leggazdagabb orosz volt. A Forbes tavalyi listáján 391. helyen állt a világ leggazdagabb emberei között. Orvosi diplomát szerzett, de nem gyakorolja a szakmáját. Öt országban tart fenn luxuslakást, s nagyon büszke arra, hogy az AS Monaco elnökeként bírja Albert herceg bizalmát is. Mindazonáltal a futballba invesztáló orosz szupergazdagok közül talán az ő nevéhez fűződik a legtöbb botrány. A nagyhercegség csapata mellett van más klubban is érdekeltsége, ő a Cercle Bruges tulajdonosa. Veje, az uruguayi Juan Sartori az angol Sunderland 20 százalékos tulajdonosa. Miután elvált feleségétől, Jelenától, akivel hajdanán együtt végeztek az orvosi egyetemen, 3,5 milliárd eurója bánta. Ettőúl még lelkesen gyűjti a Gauguineket és Picassókat, övé a görögországi Szkorpiosz sziget, amely egykor Onassishoz tartozott, valamint egy penthouse a New York-i Central Parkban és egy villa Hawaii-on.

A Gazzetta dello Sport szerint ciprusi útlevele is van, már korábban is elhatárolódott Putyintól, ezért egyelőre nem került a szankcionálandó oligarchák között. Ellenben a neve szerepel az amerikai kongresszusi képviselői által összeállított listán, amelyen az orosz elnökkel kapcsolatban lévők szerepelnek.

Valerij Ojf a hollandiai Vitesse tulajdonosa. Az odesszai születésű üzletember 2018-ban vette át a klub irányítását egy másik oligarchától, Alekszandr Csigirinszkij ingatlanfejlesztőtől, aki 2013-ban vette meg a Vitesse-t. Ez volt az első holland klub, amely külföldi kézbe került. Ojf hajdanán üzleti és baráti kapcsolatban állt Roman Abramoviccsal, talán ez is magyarázza, hogy a Vitesse aztán amolyan fiókcsapata lett a Chelsea-nek. Holland forrásaink szerint esetében is nagyon bizonytalan a jövő.

Végül Görögországban tevékenykedik a 62 éves Ivan Szavvidisz, a szaloniki PAOK elnöke, aki arról híres, hogy hajdanán kézifegyverrel ült a kispadra. 2012 óta a PAOK tulajdonosa. Grúziában született, 2003-tól 2011-ig a Duma tagja volt Putyin pártjában.

(A nyitóképen: Aliser Uszmanov - középen - egy Vlagyimir Putyin orosz elnök által orosz üzletembereknek adott fogadás előtt a moszkvai Kremlben 2019. december 25-én.)