Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Nyitókép: Pixabay

Serleggel indította az évet az FA-kupa-győztes

A Leicester City nyerte az angol labdarúgó Szuperkupa-mérkőzést, miután a 1-0-ra legyőzte a bajnoki címvédő Manchester Cityt a Wembley Stadionban.

A tavalyi üres lelátókkal ellentétben ezúttal nézők előtt rendezett találkozón sérülés miatt nem állhatott rendelkezésre a Manchester City két kulcsembere, Phil Foden és Kevin De Bruyne, míg Josep Guardiola vezetőedző a cserék közé jelölte Jack Grealish-t, akinek szerződtetését csütörtökön jelentette be a klub. Brit médiaértesülések szerint Grealish-ért 100 millió fontot (41,6 milliárd forintot) fizetett a City, amivel a 25 éves középpályás a Premier League történetének legdrágább játékosa lett.

A küzdelmes első félidőben olykor kimondottan jó iramban játszottak a csapatok, a kiegyenlített mezőnyjáték mellett viszont a kapuk ritkán forogtak veszélyben. Előbb a leicesteri Kasper Schmeichel, majd a szünet előtt a manchesteri Zackary Steffen is bravúrral tudott hárítani.

A 65. percben pályára lépett Grealish, aki Rodrival együtt szállt be a játékba, amelyben a labdát mindig megbecsülő Manchester City némi mezőnyfölényt harcolt ki. A gól ugyan egyik csapat játékában sem volt benne, de a hajrában büntetőhöz jutott a Leicester City, és a volt manchesteri Kelechi Iheanacho gólra váltotta a lehetőséget.

A Leicester harmadszor játszott a Szuperkupáért, és 1971 után másodszor nyert. A hatszoros győztes Manchester Citynek a mostani már a 13. fellépése volt a Szuperkupában.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×