Infostart.hu
eur:
365.15
usd:
324.67
bux:
146075.44
2026. november 4. szerda Károly
A Chelsea Szuperligához csatlakozása ellen tüntetnek a klub szurkolói a londoni Stamford Bridge Stadion előtt 2021. április 20-án, mielőtt megkezdődik a csapat és a Brighton mérkőzése az angol első osztályú labdarúgó-bajnokságban. Április 19-én az európai labdarúgás tizenkét élklubja bejelentette a a labdarúgó Szuperliga létrehozását, ezt pedig a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) és az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) élesen ellenzi.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Szuperliga: levonták a tanulságot az érintett angol klubok vezetői

A Chelsea, a Manchester United és City, az Arsenal, valamint a Liverpool vezetői lemondtak a Premier League-ben betöltött tisztségeikről.

Lemondtak az angol labdarúgó Premier League különböző bizottságaiban viselt tisztségeikről annak az öt klubnak a képviselői, amelyek érintettek voltak az április 19-én bejelentett, de hamar kudarcot vallott Európai Szuperliga (ESL) létrehozásában.

A Sky Sports számolt be arról, hogy

  • Bruce Buck, a Chelsea elnöke,
  • Ed Woodward, a Manchester United ügyvezető alelnöke,
  • Tom Werner, a Liverpool elnöke,
  • Vinai Venkatesham, az Arsenal vezérigazgatója, valamint
  • Ferran Soriano, a Manchester City vezérigazgatója

is lemondott PL-bizottsági tisztségéről.

Az ESL alapításában érintett hatodik egyesületnek, a Tottenham Hotspurnak egyik bizottságban sincs képviselője.

Richard Scudamore, a Premier League korábbi ügyvezető elnöke a lemondásokat megelőzően, még csütörtökön úgy fogalmazott, az ESL létrehozására tett törekvésben résztvevő kluboknál következményei lesznek a lépésnek. Az egyelőre kérdéses, hogy a PL sújtja-e további intézkedésekkel a hat egyesületet, a szervezet ugyanis sajtóinformációk szerint jelenleg is azt vizsgálja, milyen szabályokat szegtek meg a klubok azzal, hogy csatlakozni akartak a Szuperligához.

A húszcsapatosra tervezett ESL alapítói között a hat angol mellett három-három olasz és spanyol klub volt, ugyanakkor a tervet a legfelsőbb politikai, valamint sportszakmai körökben, a nemzetközi (FIFA) és az európai szövetség (UEFA) részéről is széles körű ellenérzés fogadta.

Ezek hatására április 20-án a Manchester City visszalépett a szerepléstől, majd másnap a Chelsea, az Arsenal, a Liverpool, a Manchester United és a Tottenham Hotspur is kihátrált a kezdeményezésből. Ugyanezen a napon gondolta meg magát az Atlético Madrid, az Internazionale és az AC Milan is, a Juventus pedig ekkor már az ESL megvalósítását bizonytalannak értékelte. Az alapítóklubok közül így már csak az FC Barcelona és a Real Madrid nem változtatott az álláspontján a Szuperligát illetően.

Múlt vasárnap Florentino Perez, a Real Madrid és az ESL elnöke kijelentette, hogy a 12 alapító klubot továbbra is szerződés köti a Szuperligához, azaz a tagok – bár a többség ezt már kijelentette – nem távozhatnak a társaságból.

Hétfőn az Olasz Labdarúgó Szövetség elnöke közölte, az olasz bajnokságban nem indulhatnak azok a csapatok, amelyek olyan versenyrendszerben is szerepelnek, amely sem az UEFA, sem a FIFA égisze alá nem tartozik. Gabriele Gravina hozzátette, a kluboknak június 21-ig kell jelezniük, melyik ligában szeretnének indulni, és ha fenntartják álláspontjukat, akkor elveszítik az olaszországi licencüket.

Címlapról ajánljuk

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai választás 2026: elképesztően tarolnak a demokraták, történelmi bukás vár Trump pártjára

Amerikai választás 2026: elképesztően tarolnak a demokraták, történelmi bukás vár Trump pártjára

Eljött az amerikai félidős választások napja. Az amerikai választók ma az összes, 435 képviselőházi hely sorsáról döntenek, miközben a szenátori mandátumok mintegy harmada szerepel a szavazólapokon. A Kongresszus alsóházában szinte borítékolható volt a demokrata többség, és az előrejelzések szerint így is lett. A kérdés már csak az, hogy mekkorára fog nyúlni a demokraták mandátumfölénye. Bár pár hónapja még nem tűnt reálisnak, a demokraták a felsőházi többséget is megkaparinthatják. A voksolás lassan a végéhez közelít, az első szavazóhelyiségek magyar idő szerint éjfélkor zártak be, azóta pedig megállás nélkül érkeznek az első eredmények. Egyelőre úgy tűnik, egyáltalán nem hazudtak a felmérések, amikor valóságos kék hullámot jeleztek előre, több republikánus fellegvár is demokrata kézre került. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×