Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Madrid, 2018. július 23.Andrij Lunyin ukrán kapust, a Real Madrid új játékosát bemutatja Florentino Pérez klubelnök a spanyol futballcsapat madridi otthonában, a Santiago Bernabeu Stadionban 2018. július 23-án. (MTI/EPA/Zipi)
Nyitókép: MTI/EPA/Zipi

Európai Szuperliga: azt már tudja a futball, hogy mi nem jó…

Noha négy klub még mindig nem deklarálta, hogy eláll az Európai Szuperligához való csatlakozás szándékától, világosnak tűnik, hogy ötlet hamvába holt. Látszólag nem történt semmi. Mégis, lehet-e a lassan mögöttünk hagyott hétnek hatása az európai labdarúgásra?

Eredetileg tizenkét sztárklub, az Arsenal, a Chelsea, a Liverpool, a Manchester City, a Manchester United, a Tottenham, az Atlético Madrid, a Barcelona, a Real Madrid, az Internazionale, a Juventus és az AC Milan jelezte csatlakozási szándékát, de közülük nyolc már deklarálta visszalépését. A Barça, a Real Madrid, a Juve és a Milan még nem.

Aleksander Ćeferin, az UEFA szlovén elnöke az elmúlt napokban meglehetősen indulatosan és a sportdiplomáciában, mondhatni szokatlanul durva tónusban támadta az érintetteket. Az európai szövetség pénteki végrehajtó bizottsági ülésén ennek ellenére nem fogalmazott meg a testület konkrét szankciót, de Ćeferin továbbra is azt állítja, retorzió vár azokra, akik nem lépnek látványosan vissza. Ezzel kapcsolatban az egyetlen konkrétum (már amennyiben ez annak nevezhető), hogy a szlovén elnök szerint, aki nem lép vissza az Európai Szuperligától, tehát azzal tart, az nem vehet részt a Bajnokok Ligájában.

Jogi eszközök és megalapozottság hiányában ezt a 2020–2021-es sorozatra vonatkozóan a Real Madriddal szemben nem érvényesítették.

Valójában még arra is csak következtetni lehet, milyen hatása lehet a történteknek a futballra.

A pénzügyi hátteret biztosító JP Morgan pénzintézet úgy gondolja, „teljesen félreértelmezték az ötletet”. Florentino Pérez, a Real Madrid elnöke kitart amellett, hogy a terv csak „készenléti”, standby állapota került, nem foszlott szét. Elsősorban a Bajnokok Ligájával kapcsolatban fogalmazott meg kritikákat, kimondva, amit korábban azért nem nagyon fogalmaztak meg még a nagy klubok vezetői sem: „A torna jelentős szakasza érdektelen, csak a negyeddöntőtől kezdődik érdemben.” (A gondolat magját megtartva, szerencsésebb lett volna, ha a nyolcaddöntőt jelöli meg, mert odáig valóban eljut szinte mindig, minden sztárcsapat. Ám a Real Madrid, például, 2019-ben és 2020-ban is kiesett a nyolcaddöntőben, tehát nem jutott el addig, amit az elnök kiindulópontként jelölt meg.)

„Ez a formátum nyilvánvalóan nem működik, ezért gondoltuk úgy átformálni, hogy a legerősebb csapatok már a kezdettől egymás ellen játsszanak. Kidolgoztunk ehhez a számokat, amelyek alapján úgy éreztük, sokkal több pénzt kereshetünk. Nem csak mi, a résztvevők, de a többiek is.”

A spanyol futball-liga élén álló Javier Tebasnak akadt egy érdekes mondata:

„Ha Pérez annyira biztos abban, hogy jó, amit akar, miért titkolózott, miért intézett mindent, mindenki háta mögött?”

Joan Laporta is elsősorban a pénzt, a bevétel növelését jelölte meg a legfontosabb szempontnak, tisztában van azzal, hogy ez lett volna az egyedüli módja a 2020 márciusa óta tartó időszak veszteségei eltüntetésének.

Juan Ignacio Gallardo, a madridi Marca főszerkesztője is fontos gondolatot fogalmazott meg: „Érthetetlen, hogy tizenkét ilyen kaliberű klub ilyen hanyag módon mutat be ilyen nagyszabású projektet. A gyerekes kommunikáció szörnyű kezelése volt az egyik leggyengébb oszlop, amely miatt az épület összeomlott.”

A játékosok döntő többsége a terv ellen foglalt állást, különösen, ami a Premier League-ben szereplőket illeti. Ilkay Gündoĝan azok közé tartozik, akik nem értenek egyet az Európai Szuperliga megalapításának ötletével – de a Bajnokok Ligája az UEFA által elfogadott, 2024-től érvényes reformjával sem.

A futballisták úgy gondolják, képtelenség a mostaninál több mérkőzést játszani, s a jelek szerint minden olyan kísérlet ellen vannak, ami növelné a meccsszámot. A PL jelenlegi legsikeresebb két edzője (menedzsere), Jürgen Klopp és Pep Guardiola is úgy véli, az UEFA nem védi meg őket. A német edző úgy gondolja, hogy a szurkolók lehet, hogy több meccset szeretnének, mert azt gondolják, ennyi pénzért futballozhatnak többet a sztárok, de a játékosok már a teljesítőképességük határára jutottak.

A mostani eset kiélezte az ellentéteket. Részben az érintett klubtulajdonosok és a szurkolók, részben pedig, például Angliában, az egyesületek között. A héten a Premier League 14 további klubja felszólította az érintett klubok vezetőit, hogy lépjenek vissza a különböző bizottságoktól. Ezáltal csökkenhet a Nagy Hatos, a Big Six érdekérvényesítő képessége.

Juan Ignacio Gallardo, a madridi Marca főszerkesztője költőien foglalta össze az elmúlt egy hét konklúzióját: „A szurkolók az utcára vonultak és lecsendesítették a lázadást. Gyönyörű győzelem volt ez a rajongók, az érzelmek számára a pénz arrogáns és embertelenített hatalma felett. A futball értékelni fogja.”

Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Összeállt Európa friss fejlettségi térképe - hol állunk?

Összeállt Európa friss fejlettségi térképe - hol állunk?

A magyar gazdaság az egy főre jutó GDP-je alapján az ötödik legkevésbé fejlett ország az unióban - derül ki a közelmúltban frissített 2024-es statisztikából. Az utóbbi években a lengyel, a román és horvát gazdaság került elénk. A hazai lakosság fogyasztása az utolsó előtti, megelőzve a letteket, holtversenyben Bulgáriával. A hazai árszint az uniós árszint 70%-át közelíti, az élelmiszereknél szinte teljes az árkonvergencia.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×