Az ősz közepe óta Budapesten és néhány más magyar városban is rendeztek buborékban rangos nemzetközi sporteseményeket. A Nemzetközi Úszóliga (ISL) Duna Arénában megtartott október–novemberi sorozata jelentette az egyik kiindulási alapot, de azóta labdarúgásban, vízilabdában, kézilabdában, kosárlabdában, birkózásban és vívásban is komoly rendezvényen jártak Magyarországon külföldi sportolók.

Másfél hete a teljes vívósportban az egy utáni visszatérést jelentő budapesti kard Világkupán összesen 5700 különféle tesztet végeztek el, és nyolc ember kiszűréséről számoltak be a szakemberek, majd később ezt hétre korrigálták. A sajtóban azonban megjelent, hogy akár 30-nál is többen betegedhettek meg az esemény résztvevői közül.

A hazai szövetség kommunikációs igazgatója szerint mind a Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE), mind a Magyar Vívó Szövetség mindent megtett azért, hogy a lehető legminimálisabbra csökkentse a kockázatot. Sajnos, tegyük hozzá, ez egyetlen világesemény esetében sem megoldható száz százalékosan, jegyezte meg Szetey András, aki szerint nem kérdés, hogy mi is lenne az, amit másképp csinálnának a tapasztalatok ismeretében. Bár a Magyar Vívó Szövetségnek az volt az elképzelése, hogy folyamatosan ürítse a vívótermet, a FIE azt gondolta, hogy lelátókra beengedhetők az akkreditált, épp nem küzdő versenyzők, „hiszen a vívók szeretnek mindig a pást közelében lenni”. Ezen azonban már a kazanyi Világkupán változtattak, deklaráltan kimondva: csak az, aki éppen vív, lehet jelen, mindenki másnak pedig irány vissza a szállodába, ismertette a magyar szakember.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt csütörtöki Kormányinfón az Infostart kérdésére beszélt a nemzetközi sporteseményekről. A tárcavezető szerint, miután a szabályok egyértelműek, annak veszélye, hogy a Magyarországra érkező sportolók magyar embereket fertőzzenek meg, gyakorlatilag nem létezik vagy egészen minimális. Gulyás Gergely meglátása szerint mindehhez képest a ma is megengedett munkavállalás miatt szükséges határ menti ingázás lényegesen nagyobb kockázatot jelent.

A tavasz hátralévő részében labdarúgásban, vízilabdában, úszásban és kajak-kenuban is rendeznek itthon nemzetközi megmérettetéseket, majd júniusban következik a labdarúgó-Európa-bajnokság négy budapesti meccsel, illetve közvetlenül előtte cselgáncs-világbajnokságot tarthatnak.

A sportolók egy része számos országban már megkapta a koronavírus elleni védőoltást.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!