eur:
411.04
usd:
394.23
bux:
79258.31
2024. november 22. péntek Cecília

Laporta: a Kék Elefánttól a nagy visszatérésig

Vasárnap este óta ismét Joan Laporta az FC Barcelona első embere. Tizenegy esztendő után foglalja el ismét az elnöki széket.

Kandidálásában nagy szerepet kapott, a sajtó is többször emlegette: kifejezetten sikeres volt sportszakmailag a 2003. június 15-től 2010. június 30-ig tartó első elnöki korszaka. Ez idő alatt a katalánok futballcsapata négy bajnoki címet, egy Király-kupát, három spanyol szuperkupát, két Bajnokok ligáját, egy UEFA Szuperkupát és egy klubvilágbajnoki címet nyert. Természetesen fontos ehhez hozzátenni, hogy a mindenkori elnök az egyesület összes szakosztályának élén áll – így egyebek mellett a kézi- és a kosárlabda-szakosztály is a szárnyai alá tartozik –, de tagadhatatlan, hogy a futballisták sikerei alapvetően befolyásolják a tagság előtt az elnök megítélését.

Joan Laporta i Estruch 1962. június 29-én született, jogász, a Barcelona Egyetemen szerzett diplomát. Az ezredforduló előtt, a Kék Elefánt (Elefant Blau) mozgalom színrelépése után lett ismert, ennek tagjai az egyesületet 1978 óta irányító akkori elnök, Josep Lluís Núñez i Clemente megbuktatására jött létre. Akkor sikertelenül próbáltak meg bizalmatlansági eljárást kezdeményezni a több mint két évtizeden keresztül az egyesület élén álló Núñezzel szemben.

Az akkori sikertelenség nem szegte a kedvét.

Núñez helyére 2000-ben Joan Gaspart, majd az ő elmozdítása után, néhány hónapra Enric Reyna került, de akkor már Laporta biztos volt abban, hogy harcba száll a 2003-as elnökválasztáson.

Hatan szálltak ringbe az elnöki posztért, rajta kívül, Lluís Bassat, Jaume Llauradó, Josep Martínez-Rovira, Josep Maria Minguella és Jordi Majó. Laporta nem számított favoritnak, az immár a 80. évében járó nagymenő reklámszakember, Lluis Bassat szerint néhány nappal a választások előtt neki 42 százaléka volt, szemben Laporta kilencével. Ám a csavaros eszű jogász – Bassat szerint – egy óriási blöffel mindent megfordított, amikor beígérte David Beckham megszerzését a Manchester Unitedtől. Az angol szupersztár, mint ismert, végül a Real Madridhoz került. Bassat, aki üzleti kapcsolatban állt az akkor a Man United reklámügyeit intéző Ogilvy csoporttal, partnerétől azt az információt kapta, amikor érdeklődött, hogy Beckham már megállapodott a Real Madriddal.

Más vélemények szerint inkább három más tényező segítette Laportát: a fiatalsága, a változások iránti vágya és nem utolsósorban a katalán ügyek iránti elkötelezettsége. (Ez utóbbit később is bizonyította: 2010 és 2012 között képviselőként tevékenykedett a katalán parlamentben. Elnökjelölti menetelése közepette hasznos támogatóra lelt Sandro Rossellben, akivel aztán szövetségben dolgoztak 2005 végéig. (Rossell addigra eltávolodott az elnöktől, lemondott, majd 2010-ben ő nyerte meg az elnökválasztást.) Rossell nagy érdeme, hogy mint a Nike cég korábbi brazíliai képviselője, s Ronaldinho jó barátja, a brazil csillagot a klubhoz csábította, miután a Barça lemaradt Beckhamről.

Laporta elnöki évei sikeresek voltak, lásd a sok megszerzett trófeát, mindössze egy elnök időszakában nyertek addig többet a futballisták: a huszonkét éven át regnáló Núñez idején. Laporta vitte (Rossell segítségével) Ronaldinhót a klubhoz, ő vitte óta Frank Rijkaardot az edzői posztra, az ő idején került be Lionel Messi a csapatba, s nem utolsósorban ő bólintott rá arra, hogy a holland edzőt 2008-ban Pep Guardiola váltsa.

Az élet néha különös kanyarokat tesz: Laportát Rossell buktatta meg – legalábbis az immár újra választott presidente ezt így gondolta – aki már 2008-ban bejelentette, hogy indul az elnöki posztért a következő alkalommal. Laportának 2010-ben járt le a terminusa, akkoriban Oriol Giralt egy bizalmatlansági eljárást kezdeményezett ellene, amely mögött Laporta Rossellt sejtette. Utóbbi azt válaszolta arra a kérdésre, hogy miért száll szembe Laportával, hogy

„a Laporta által vezetett elnökség nem független és működése sem nem átlátható, sem nem demokratikus”.

A következő években Laporta a katalán parlament képviselője volt. 2015-ben elindult a Rossell lemondása után ideiglenesen az elnöki tisztséget betöltő Josep María Bartomeu ellen, miként egy másik 2021-es jelölt, Toni Freixa is. Akkor Bartomeu nyert (54,63 százalék), nagyjából akkora fölénnyel Laporta előtt (33,03), mint amennyivel most Joan Laporta győzött Victor Fonttal szemben. 2015-ben Agusti Benedito (7,16), Toni Freixa (3,70) indult még. (Most: Laporta 54,28, Font 29,99, Freixa 8,58)

Öt év alatt Bartomeu lett a közellenség, ellene indult volna bizalmatlansági eljárás, ha nem mond le önként.

Laporta pedig másodszor is az FC Barcelona elnöke lett.

Címlapról ajánljuk
Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!
Berontott a hó

Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!

Ahogy a meteorológia előre jelezte, éjjel leesett az első hó Budapesten. A takarítási munkálatokkal kapcsolatban az InfoRádió Varga Csabát, a BKM FKF Köztisztasági Divízió főigazgatóját kérdezte.

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 11:58
×
×
×
×