Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 25. szombat Jakab, Kristóf
Quique Setien, a spanyol első osztályú labdarúgócsapat, az FC Barcelona új vezetőedzője (k) Josep Maria Bartomeu klubelnökkel (b) és Eric Abidal sportigazgatóval a hivatalos bemutatásán a barcelonai Camp Nou Stadionban 2020. január 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Alejandro García

Barcelona-elnökválasztás: Laporta vérszemet kapott

Az FC Barcelona igazgatósága kitűzte az elnökválasztás időpontját. Ringbe száll egy „meglepetésjelölt” is.

A legfontosabb, hogy az új elnökválasztás időpontja: 2021. március 20-21. Ez azt jelenti, hogy Vincent Font, az egyik ellenjelölt nem tudta elérni, hogy már ősszel megtartsák a tisztújítás. Kezdeményezését azzal indokolta, hogy jót tenne a klubnak, ha Lionel Messi, aki januárban már tárgyalhat más klubokkal, addigra tudhatná: új vezetőség irányítja a klubot a következő ciklusban.

A klub közleménye kitért a koronavírus helyzetre is a választással kapcsolatban: „Mindenki egészségének védelme és a részvétel ösztönzése érdekében az igazgatóság úgy határozott, hogy a választásokat a teljes hétvégén és különböző helyszíneken kell megrendezni. A postai szavazás megengedett.”

A bajnoki kiírás szerint azon a hétvégén a Barça a Real Sociedaddal találkozik San Sebastianban.

Az igazgatók döntöttek a küldöttek rendes közgyűlésének időpontjáról is. Azt október 25-én, a Real Madrid elleni El Clásico hétvégéjén tartják. Ha az akkori pandémiás korlátozások nem teszik lehetővé az összejövetelek létrejöttét, az ülést addig halasztják, amíg az biztonságosan megtartható.

Az igazi meglepetés, hogy Joan Laporta, aki 2003 és 2010 között az FC Barcelona első embere volt, ugyancsak ringbe száll az elnöki posztért.

A SER Catalunya „La Llotja del Què T'hi Jugues” adásának megerősítette, hogy kész visszatérni.

Már dolgozik a tervein, beleértve az új igazgatótanács összeállítását is. A mostani elnök, Josep Maria Bartomeu már legyőzte Laportát, a 2015-ös választásokon.

Jelen állás szerint öten pályáznak az elnöki posztra: Joan Laporta, Lluís Fernández Alà, Agustí Benedito, Víctor Font és Jordi Farré.

Ebből az is következik, hogy a jelenlegi elnök, Josep María Bartomeu, korábbi terveivel szöges ellentétben nem indul az újraválasztásáért.

Laporta is támogatta korábban a Bartomeu elleni bizalmatlansági indítványt.

A Nemzeti Sport számolt be arról, hogy az egyesület tekintélyes tagjai továbbra is gyűjtik az aláírásokat a bizalmatlansági indítványhoz.

Ahogyan a sportnapilap írta: A petíciót eddig több mint 7500-an írták alá, a 140 ezer tagból összesen több mint 16 ezer tag aláírását kellene összegyűjteni szeptember 14-ig ahhoz, hogy leváltsák az utóbbi időben rengeteget kritizált Bartomeut.

Címlapról ajánljuk

Óriásberuházást jelentett be Kapitány István

A Suzuki 76 milliárd forintos fejlesztésre készül esztergomi gyárában, a beruházás az elektromos járművek és akkumulátorcsomagok gyártását is érinti – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Váratlan botrány rázta meg Európa vezető hatalmát – Semmi sem állíthatja meg a radikális ellenzék áttörését?

Váratlan botrány rázta meg Európa vezető hatalmát – Semmi sem állíthatja meg a radikális ellenzék áttörését?

Jens Spahn, a CDU vezető politikusa és a közös uniópárti Bundestag-frakció vezetője lemondásra kényszerült, miután kiderült, hogy férjével amerikai béranyától fogadtak örökbe gyermeket – miközben pártja és ő maga is a béranyaság tilalmának fenntartása mellett állt ki. A botrány azonban Friedrich Merz kancellárnak kapóra jöhet: nemcsak pártbeli riválisát semlegesíthette, de az új helyzetet a kormány átalakítására és saját embereinek kulcspozíciókba ültetésére is felhasználhatja. Merznek ugyanakkor sürgősen stabilizálnia kellene helyzetét, mivel népszerűsége történelmi mélypontra süllyedt, a szeptemberi tartományi választásokon pedig az AfD átveheti a hatalmat egy (keletnémet) tartományban. A CDU/CSU támogatottsága mindössze 22 százalékos, miközben a szélsőjobboldali AfD 27 százalékon áll, és a német lakosságot egyre jobban aggasztja az évek óta stagnáló gazdaság helyzete.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×