Infostart.hu
eur:
391.37
usd:
339.68
bux:
121984.36
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Carlos Sainz, a McLaren spanyol versenyzője a Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság Spanyol Nagydíjának első szabadedzésén a montmelói pályán 2019. május 10-én. A futamot május 12-én rendezik.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Alejandro Garcia

Forma-1 - Csőd fenyeget a járvány miatt több csapatot

A McLaren csapatfőnöke kongatta meg a vészharangot. Zak Brown szerint szerint a Forma-1 jelenleg "nagyon törékeny állapotban" van a koronavírus-járvány hatásai miatt.

Zak Brown azt mondta, ha nem hajtanak végre jelentős változtatásokat, akkor a tíz csapatból akár több is csődbe mehet. Az amerikai szakember a BBC-nek azt nyilatkozta, ha nem kezelik "nagyon agresszívan" azt a helyzetet, amibe a sportág került, akkor akár két, három vagy négy istálló sem éli túl a világjárvány gazdasági következményeit.

A Forma-1-es világbajnokság idei szezonja még nem rajtolt el, hat futamot elhalasztottak, kettőt töröltek, jelen állás szerint június közepén, Kanadában indulhat az idény. A csapatok, a kereskedelmi jogokat birtokló Liberty Media, valamint a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) abban már korábban megállapodtak, hogy a jövő évre tervezett szabálymódosítások bevezetését 2022-re halasztják, de Zak Brown szerint ennél jóval többre van szükség. A McLaren vezetője úgy véli,

a világban most tapasztalható gazdasági és egészségügyi helyzetben nem lehet azt feltételezni, hogy bárki is befektetne egy pénzügyi gondokkal küzdő F1-es istállóba.

A múlt héten a McLaren volt az első csapat, amely szabadságra küldte a dolgozóit, a Moody's hitelminősítő intézet vizsgálata szerint pedig a Forma-1 pénzügyi kilátásai máris átfordultak pozitívból negatívba.

A vb-sorozatban szereplő istállók vezetői hétfőn telefonos konferencia keretében vitatják meg a költségcsökkentő terveket, és valószínű, hogy jövőre 150 millió dollárban (50,6 milliárd forint) határozzák meg csapatonként az éves elkölthető összeg maximumát. Brown ugyanakkor azt mondta, ez a határ akár 100 millió dollárra is csökkenhet. "A 150 millióba mindenki beleegyezne, de a nagy többség, beleértve az egyik nagy csapatot is, azt szeretné, ha ez lényegesen kevesebb lenne, mint 150" - jelentette ki az amerikai szakember. Az is elképzelhető ugyanakkor, hogy az eredetileg 2021-re tervezett szabályváltoztatások bevezetését még tovább, 2023-ig tolják.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Harmadik hetébe lépett az amerikai–izraeli támadássorozat Irán ellen, amelyre válaszul Teherán egyebek mellett lezárta a Hormuzi-szorost, ahol békeidőben a világ kőolajszállítmányainak egyötöde halad át. Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×