Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Garam Judit (b5) és Kovács Adél (b6), a NUBU divatcég tervezői, valamint Karakas Hedvig cselgáncsozó (b2), Drávucz Rita vízilabdázó (j2) és Kormos Villő, műugró (j3), illetve modellek a magyar olimpikonok és paralimpikonok, a 2020-as tokiói olimpiára tervezett formaruháit bemutató sajtótájékoztatón 2019. szeptember 12-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Döntöttek az olimpiai formaruhákról – galéria

A NUBU divatcég formaruháit viselik a magyar olimpikonok és paralimpikonok a jövő évi, tokiói játékokon.

A eredményhirdetéssel egybekötött sajtótájékoztatón Kulcsár Krisztán, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a formaruhák határozzák meg a sportolói küldöttség arculatát, és kiemelte, hogy a nyolc pályázó, illetve a közülük kiemelt három "döntős" márka rendkívül színvonalas kollekciót mutatott be.

Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke kifejtette, hogy a fogyatékkal élő sportolók miatt olyan szempontokat is figyelembe kellett venni, hogy például egy kerekesszékes versenyzőnél különösen kényelmesnek kell lennie a ruhaujjnak.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem campusán tartott eseményen a Nanushka, a Nubu és a Tomcsanyi ruhatervező cég kollekcióját mutatták be, a modellek között ott volt Karakas Hedvig világbajnoki bronzérmes cselgáncsozó és Drávucz Rita világ- és Európa-bajnok vízilabdázó. A zsűriben a divatszakma képviselői mellett helyet kapott Verrasztó Evelyn Európa-bajnok úszó és Szilágyi Áron olimpiai bajnok vívó is.

A győztes Nubu képviselői beszédükben hangsúlyozták,

a magyar identitás, a márka megjelenése és a rendező Japán iránti tisztelet volt a tervezőmunka során a három fő szempont.

A kimonós jegyeket is felvonultató ruhadarabok a fenntarthatóság jegyében biopamutból és újrahasznosítható anyagokból készültek.

A zsűri részéről Lakatos Márk stylist közölte, a formaruhákon keresztül egy egész ország beszélhet magáról szavak nélkül, s így tudathatják a magyarok a világgal, hogy mit üzennek a ruhák nyelvén.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×