eur:
414.5
usd:
397.97
bux:
79133.78
2024. december 23. hétfő Viktória

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 19. Kocsis Sándor - az Aranyfej

Az 1954-es világbajnokság legjobb játékosa, s egyben gólkirálya volt – egyetlen magyar sem szerzett nála több gólt a világbajnokságok történetében. Az Infostart vb-rangsorának 19. helyezettje: Kocsis Sándor.

Kocsis Sándor 1948. június 6-án, a románok ellen játszott először a magyar válogatottban. Az ország akkori legnagyobb pályáján, a Megyeri úti Újpest-stadionban 45 ezer szurkoló tombolta végig a Balkán Kupáért vívott, fogalmazzunk úgy, egyoldalú találkozót. A Gallowich Tibor szövetségi kapitány által összeállított Henni (Károlyi) – Rudas, Kispéter, Kónya – Bozsik, Zakariás – Egresi, Kocsis, Mészáros, Puskás, Tóth III összetételű együttes az első félidőben még csak kóstolgatta jobb sorsra érdemes, többek között Perényi Józsefet és Bonyhádi Lajost is soraiban tudó ellenfelét. Mészáros és Egresi góljával a szünetben még csak 2:0-ra vezetett. A második játékrészben már potyogtak a gólok, az újabb hétből az újonc is kivette kettővel a részét.

Akkoriban még egy újonc számára két góllal nyitni nem jelentett garanciát arra, hogy benn is marad a keretben. A románok ellen két gólt is lövő Mészáros „Dodó” soha többet, az ifjú „Kocka” pedig csak közel egy múlva, az osztrákok elleni Európa Kupa-mérkőzésen játszott újra a válogatottban. Megint a Megyeri úton, megint egy kiütéses győzelmet hozó meccsen, megint gólt szerezve.

1949-ben összesen hat mérkőzésen játszott a nemzeti tizenegyben, öt gólt szerezve. November 20-án, a számára jól bevált helyszínen, a Megyeri úton,

a svédek ellen megszerezte az első mesterhármasát

a válogatottban (5:0). Bő fél évvel később a magyar csapat a lengyeleket verte Varsóban – Kocsis is játszott, de nem szerzett gólt, akkor 10 mérkőzésnél és 10 gólnál tartott a nemzeti tizenegyben –, a svédek ellenben készülődtek a brazíliai világbajnokságra, ahol bronzérmet nyertek. Az 1950-es esztendő hat mérkőzésen öt Kocsis-gólt hozott, az 1951-es három mérkőzésen hatot. Utóbbi esztendőben kettőt szerzett (megint a Megyeri úton) a lengyelek, kettőt a csehszlovák ellen (ez nagyon szép győzelem volt Vitkovicében, a 87. percben lőtte a győztes gólt, miután az első találatot is ő szerezte), majd kettőt Újpesten a finnek ellen. Nem volt rossz termés:

az esztendő mindhárom hivatalos A-válogatott mérkőzésén két gólt szerzett.

Eljött 1952, és folytatódott a nagy sorozat: a később hivatalosnak nyilvánított moszkvai mérkőzések kivételével minden találkozóját megnyerte a közben olimpiai bajnoki címet is szerző magyar csapat. Kocsis Sándorral a románok ellen olyan történt, amilyen soha máskor a válogatottbeli pályafutása során: nem sokkal azt követően, hogy belőtte a győzelmet bebiztosító második gólját, a szovjet Latisev játékvezető kiállította.

Ahogy két évvel később a világbajnokságon Bozsik, Finnországban Kocsis sem kapott eltiltást. Játszott a következő mérkőzéseken, az olaszok ellen egy, a törökök és a svédek ellen két-két gólt szerzett. Csak a döntőben nem talált a kapuba, Puskás és Czibor szállították az aranyat hozó gólokat. 1952-ben egyébként (megint csak: a később hivatalosnak nyilvánított moszkvai mérkőzések kivételével)

minden válogatott mérkőzésén szerzett gólt, csak a jugoszlávok elleni olimpiai döntőn nem.

Ehhez képest meglepő, hogy 1953-ban csak a svédek elleni stockholmi mérkőzésen talált a kapuba, akkoriban nem is volt vele elégedett Sebes Gusztáv. Az osztrákok elleni, október 11-i meccs előtt a kapitány a B-válogatottba „száműzte”. Az A-csapat nélküle is nyert 3:2-re Bécsben, de ez volt a kisebb bravúr. A nagyobb, hogy a Henni – Kovács II, Börzsei, Ombódi – Kovács I, Dékány – Egresi, Kocsis, Szilágyi, Aspirány, Czibor összeállítású „B-válogatottban” öt gólt is lőtt a Népstadionban, az osztrákok B csapata ellen 7:3-ra megnyert mérkőzésen. Persze, hogy azonnal visszakerült (egyébként a fegyelmi okokból szintén „száműzött” Cziborral együtt) az A-csapatba…

1954 lett aztán pályafutása legjobb éve. A válogatottban is, miután 14 mérkőzésen 23 gólt lőtt, illetve fejelt. Az angolok ellen 7:1-re megnyert mérkőzésen két góllal járult a győzelemhez, majd

következett a svájci világbajnokság, amelyen meghódította a világ azon részét is, ahol esetleg még nem ismerték.

A dél-koreaiak elleni hármas után a nyugatnémetek elleni négyes következett. A brazilok elleni negyeddöntőben éppen úgy két gólt szerzett, mint az uruguayiak elleni elődöntőben. A brazilok ellen már a 9. percben 2:0 volt, Hidegkuti Nándor és Kocsis Sándor egy-egy gólja után. A 18. percben szépítettek a dél-amerikaiak a jobbhátvéd, Djalma Santos tizenegyesgóljával. A magyar válogatott ettől függetlenül fölényben játszott. Noha „csak” a második félidőben szabadult el a pokol, a brazilok már az első 45 percben is átlépték a durvaság határát. A 42. percben Maurinho rátaposott a lövésre készülő Tóth II lábára. A magyar jobbszélső izomszakadást szenvedett. A második félidő magyar rohamokkal indult, a brazilok a „vagy a labda, vagy a baba" variációból többnyire a babát választották. Ennek dacára nem egy brutális belépő, hanem kezezés miatt rúghatott a magyar csapat büntetőt a 61. percben: az előre kijelölt „ítélet-végrehajtó”, Lantos Mihály gólra váltotta a lehetőséget. A brazilok nem adták fel. Újabb energiákat mozgósítottak támadásban, s hat perccel később Julinho ismét faragott a hátrányukból. Három perccel később Ellis, az angol játékvezető kiállította a Bozsikot durván megrúgó Nilton Santost és a kezét felemelő magyar csapatkapitányt. A magyarok továbbra is valójában létszámhátrányban játszottak, mivel Tóth József, noha összeszorított fogakkal megpróbált segíteni a társainak, végigsántikálta a mérkőzés jelentős részét. Világbajnoki találkozón csak 16 évvel később, Mexikóban lehetett először cserélni. Nyílt volt a második félidő második fele – de a 88. percben eldőlt a továbbjutás:

a világ akkori talán legjobban fejelő játékosa, Kocsis Sándor a meccs során már másodszor bólintotta a hálóba a labdát.

A magyarokat majdnem szétvetette az öröm, a brazilok ellenben nem tudták elviselni a vereséget, illetve a kiesést. Humberto Tozzi beleszállt Buzánszky Jenőbe, ő lett a mérkőzés harmadik kiállítottja.

Három nappal később az 1950-es világbajnokság ezüstérmese után következett az aranyérmes, az uruguayi válogatott. Itt is gyorsan gól született: Czibor hosszan vezette a Kocsistól kapott labdát, aztán lőtt, vagy gurított – mindegy is ma már. Az nem, hogy Máspoli, aki a négy évvel korábbi világbajnoki címnyerés egyik hőse volt, későn vetődött el, s a hasa alatt becammogott a labda a kapuba. A kapusnak nagyon rossz napja volt: a második gól is a lelkén száradt. A második félidő elején Budai II megpróbálta beadni a labdát középre, de a közbelépő Martínezről felpörgött a labda. A jobb kapufánál helyezkedő Hidegkutinak így lett jó a labda, az „Öreg” kihasználta, hogy Carvallo és Máspoli egymásra várnak, s előrevetődve a kapuba fejelte a labdát. A Céleste a hátrány ellenére nem adta meg magát, tagjai nem törődtek bele, hogy olyan történik velük, ami korábban sohasem: kikapnak egy világbajnoki mérkőzésen. A 76. percben Juan Eduardo Hohberg szépített, majd ugyanő a 86. percben ki is egyenlített. Nagy napja volt 1954. június 30., de szerencsére Kocsis Sándornak még nagyobb. „Kocsis a mérkőzés egyik hőse volt. Nemcsak két gyönyörű fejes góljáért, amelyek ismét a legjobbkor estek, hanem hallatlan munkabírásáért is teljes elismerést érdemel. Fáradhatatlanul dolgozott a mezőnyben és a védelemben. Helyezkedése mintaszerű volt” – dicsérte őt a Népsport tudósítása.

Talán még visszafogott is a dicséret. Valójában ugyanis a világbajnokság gólkirálya egymaga megnyerte a hosszabbítást. A magyar válogatott történetének első hosszabbításos mérkőzésének utolsó 2x15 percét. Egy olyan 120 perces csata döntő szakaszát, amelyet a nagyvilág azóta is a valaha volt egyik legjobb futballmeccsként ünnepel. A franciák már akkor leírták róla: Tête d’Or – Aranyfej.

Sajnos, Kocsis Sándor, ahogy a helsinki olimpián, úgy az 1954-es világbajnokságon sem szerzett gólt a döntőben, noha mindkét tornán, minden, addigi meccsen a kapuba talált.

A világbajnokság után születtek magyarázatok arról, miért játszott a reméltnél, s valós tudásánál gyengébben, talán ezt már nem érdemes bolygatni. Mindenesetre a világ a torna egyik legjobb játékosaként ünnepelte, a vb gólkirálya egyetlen All-Star-csapatból sem hiányozhatott.

Mindenesetre ősszel is csúcsformában játszott, kettőt lőtt a románoknak a Népstadionban, egyet a szovjeteknek a moszkvai 1:1-en, majd kettőt a svájciaknak, hármat a csehszlovákoknak, egyet az osztrákoknak, s egyet a skótoknak. 1954. május 23. és 1955. október 16. között 22 válogatott mérkőzésen 33 gólt szerzett. Még egyszer, nehogy bárki is átszaladjon a döbbenetes adaton:

17 hónap alatt, 22 mérkőzésen 33 gólt termelt a világ legjobb védelmei ellen.

Miközben a kor legerősebb futballtornájának, a világbajnokságnak a gólkirálya is lett.

1956 tavaszán – akárcsak az Aranycsapat még a válogatottban szereplő szinte minden játékosa – ő is kicsit gyengébb formában futballozott. Mindössze másodszor fordult elő vele, hogy négy egymást követő válogatott mérkőzésén nem szerzett gólt. A belgák ellen, noha kikapott a válogatott, ő ismét a kapuba talált. Mint ahogy gólt szerzett a portugálok és a lengyelek ellen is. De a régi fényében az Aranycsapat reneszánszát hozó, négy mérkőzéses őszi sorozaton csillogott: a válogatott idegenben győzött a jugoszlávok (Kocsis-gól 1:1-nél, 3:1 a vége), a szovjetek, a franciák (Kocsis-gól a 87. percben, 1:1-nél, 2:1 a vége!) és az osztrákok ellen.

1956. október 1-én, amikor a bécsi Práter gyepén összeölelkezett a győzelem után Cziborral és a gólt is szerző Puskással, még egyikük sem tudta, honnan is tudhatta volna: soha többet nem lépnek pályára a magyar válogatottban.

A sorozat korábbi részei:

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 20. Silvio Piola - a magyarok végzete

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 21. Didi - a hulló falevél gazdája

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 22. Jairzinho - tomboló Hurrikán

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 23. Mario Kempes - mindent vitt

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 24. Roberto Baggio - a 11-esek átka

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 25. Fritz Walter - egy magyar őr mentette meg

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 26. Dino Zoff - a nagypapa világbajnok lesz

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 27. Lionel Messi - azok a németek…

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 28. Eusébio - a nyomornegyedből a csúcsra

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 29. Rivellino - az Atomlöket gazdája

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 30. Johan Neeskens - két ezüst könnyes története

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 31. Gianluigi Buffon - 2018 nagy hiányzója

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 32. Mario Zagallo - Kis Hangyából Öreg Farkas

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 33. Paolo Maldini - avagy Paolo di Milan

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 34. Romário - a Kicsi nagy lesz

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 35. Oliver Kahn - csak az a jokohamai este...

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 36. Raymond Kopa - a kis Napóleon

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 37. Lev Jasin - a Fekete Pók

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 38. Franco Baresi - az elátkozott világbajnok

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 39. Sárosi György - a gólok embere

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 40. Iker Casillas - a rekorder nyerőember

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 41. Leonidas - a fuszeklis playboy

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 42. Fabio Cannavaro - az azúrkék aranyember

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 43. Cafù - rekorder a nyomornegyedből

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 44. Teófilo Cubillas - a hatalmas Kisgyerek

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 45. Bobby Charlton - egy lovag Manchesterből

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 46. Luis Monti - két ország kedvence

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 47. Daniel Passarella - Törőcsik rossz szelleme

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 48. Gordon Banks - az évszázad bravúrja

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 49. Uwe Seeler - a köpcös rekorder

A vb-történet ötven legjobb futballistája: 50. Ernst Wilimowski - az alkoholista csodacsatár

Címlapról ajánljuk
Irány Moszkva - a szerbek szerint Robert Fico Putyin elnökhöz repül gázügyben

Irány Moszkva - a szerbek szerint Robert Fico Putyin elnökhöz repül gázügyben

Aleksandar Vučić szerb elnök azt állítja, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök december 23-án, hétfőn Moszkvában tervez tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Minderre azt követően kerülhet sor, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitjának meghosszabbítását.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×