eur:
411.1
usd:
395.19
bux:
79283.92
2024. november 22. péntek Cecília
Történelmi diadal és boruló papírforma az olimpián

Történelmi diadal és boruló papírforma az olimpián

Drámák, bukások és meglepetések jellemezték a téli olimpia vasárnapi versenynapját. Vagy idézhetnénk akár Zerkowitz Béla egyik hajdani legnagyobb slágerét: „Az egyiknek sikerül, a másiknak nem”.

A holland Sven Kramer a férfi gyorskorcsolyázók 5000 méteres versenyszámának megnyerésével sporttörténelmet írt. A 31 éves versenyző Vancouver és Szocsi után sorozatban harmadszor tudott győzni ezen a távon, ráadásul az előző két diadalához képest ezúttal is új olimpiai rekorddal. Kramer első férfi gyorskorcsolyázóként győzött egy versenyszámban három olimpián. A nőknél korábban két versenyzőnek, a német Claudia Pechsteinnek és az amerikai Bonnie Blairnek sikerült ez a bravúr.

Kramer - akinek 5000 m-en van még egy ezüstérme is 2006-ból, Torinóból - a nyolcadik (4-2-2) olimpiai érmét szerezte, amivel

egyedüli rekorder a sportágban a férfiaknál.

A holland számára már csak egy érem hiányzik, hogy utolérje a női csúcstartókat, a szombaton egy ezüstöt szerzett honfitársát, Ireen Wüstöt és az ugyanazon a napon csalódással záró, német Pechsteint. Kramer mögött a kanadai színekben versenyző, de csupán 2015-ben állampolgárságot váltott Ted-Jan Bloemen végzett a második helyen, aki mindössze két ezreddel előzte meg a vele azonos futamban versenyző, norvég Sverre Lunde Pedersent.

Nem járt ilyen jól a németek szánkós legendája, Felix Loch, aki az utolsó, negyedik futam előtt vezetett, s nagyon közel állt ahhoz, hogy egyrészt minden idők legsikeresebb szánkós olimpikonja legyen, másrészt megismételje az ugyancsak német Georg Hackl bravúrját, aki 1992 és 1996 között háromszor is nyert egyes szánkóban. A zárófutamban azonban, a pálya közepén Loch tőle teljesen szokatlan hibát követett el, ráfutott szánkójával a vájat szélére, amitől keresztbe fordult. Emiatt nagyon lelassult, a célba pedig a futam utolsó előtti idejével ért be. Annyi időt vesztett, hogy végül összesítésben ötödikként zárt.

Az olimpiai elsőséget az osztrák David Gleirscher szerezte meg, 1968 óta először nem német (illetve keletnémet) vagy dél-tiroli olasz nyeri a sportág klasszikus számát. A 23 éves, egyébként Tirolból származó szánkós így Manfred Schmid örökébe lépett, Ausztria második egyéni szánkós olimpiai bajnoka lett. Sikere az olimpia eddigi egyik legnagyobb meglepetése.

A németek azért így sem maradtak vasárnap aranyérem nélkül, Arnd Pfeffer, elsősorban hibátlan lövőeredményének köszönhetően, nyert a férfi sílövők 10 km-es sprint versenyében. Győzelmében szerepet játszott, hogy a favoritok, mint a francia Martin Fourcade és a norvég Johannes Thingnes Bö nagyon rosszul lőttek, s emiatt behozhatatlan hátrányba kerültek.

Ahogyan szombaton, úgy vasárnap is egyetlen aranyérmet „engedett át” Európa a többi kontinensnek. A hét utolsó napjának első aranyérmét egy mindössze 17 és féléves amerikai srác, Redmond Gerard nyerte meg, a férfi hódeszkások slopestyle-versenyében. Beírta a nevét a téli olimpiák rekordjainak a könyvébe: ő az első bajnok, aki a XXI. században született. Nála fiatalabb korú egyéni férfi olimpiai bajnoka mindössze egy volt a téli olimpiáknak: a 16 évesen és 261 naposan aranyérmes finn síugró, Toni Nieminen 1992-ben. Red Gerard 13 évesen látta a tévében, ahogyan Sage Kotsenburg megnyeri ezt a számot Szocsiban. Coloradóban, a két bátyjával edzőpályát építettek maguknak, gyakoroltak – s ez lett az eredménye.

Az első teljes versenynapon a holland gyorskorcsolyázónők foglalták el az eredményhirdetésnél a dobogó mindhárom fokát, ezt vasárnap megismételték a norvég férfi sífutók. Simen Hegstad Krüger annak ellenére is nyert, hogy a verseny elején bukott, s maga is azt hitte, hogy elszálltak (v)érmes reményei. De nekilódult a mezőny után, s minden riválist, köztük két, esélyesebbnek vélt honfitársát is megelőzte. Utolsóból lett első. Egyébként Gyenyisz Szpicov, az egyik akivel ütközött, bejött negyediknek.

Megszületett a játékok első francia aranyérme, Perrine Laffont nyerte a síakrobatika női mogul számában. A 19 éves új bajnoknőnek ez már a második olimpiája, 15 évesen a tizennegyedik helyen végzett Szocsiban. Akkor még csak csodálta az első helyezett, kanadai Justine Dufour-Lapointe-ot, Dél-Koreában maga mögé is utasította, a címvédő lett a második. Francia sportolónő 2006 óta először nyert aranyat téli olimpián.

Címlapról ajánljuk
Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!
Berontott a hó

Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!

Ahogy a meteorológia előre jelezte, éjjel leesett az első hó Budapesten. A takarítási munkálatokkal kapcsolatban az InfoRádió Varga Csabát, a BKM FKF Köztisztasági Divízió főigazgatóját kérdezte.

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Döntött a kormány a különadókról – Mit jelent ez a Mol számára?

Döntött a kormány a különadókról – Mit jelent ez a Mol számára?

Sok Mol-befektető által várt (és talán rettegett) nap jött el tegnap, döntött ugyanis a kormány a 2025-ben is érvényben maradó különadók ügyében. Egyebek mellett döntés született a Brent-Ural különbözetre kivetett különadóról, az árbevétel-arányos adótételről és az extra bányajáradékról is, cikkünkben megnézzük, hogy összességében mennyire számítanak meglepőnek a kormány döntései, illetve azt is, hogy mit jelent mindez a Mol számára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×