Bálint László volt az első magyar futballista, aki a szocialista rendszerben hivatalosan külföldre szerződhetett. A védő 1979-ben igazolt az FC Bruges együtteséhez, ahol Georges Leekens volt a csapattársa.

„Két évig játszottunk együtt, mi voltunk a két középső védő. Sikeres éveket töltöttünk együtt, bajnoki címet és kupát is nyertünk. Szobatársak és jó barátok voltunk, később is tartottuk a kapcsolatot” - emlékezett vissza az egykori 76-szoros válogatott.

Bálint László kiemelte: Leekens játékosként célratörő volt, s egy nyitott egyéniség, aki a környezetével jól megérti magát.

Úgy vélekedett, a belga edző jó választás a magyar válogatott élére.

„Figyeltem az edzői karrierjét, szép eredményeket ért el. Azt a belga szakemberek elismerik, hogy ennek a mostani, sikeres belga válogatottnak ő rakta le az alapjait, sok fiatal játékosnak lehetőséget adott. Nem lehet azt mondani, hogy kontár lenne” - fejtette ki.

Bálint László azt mondta: szimpatikus, hogy Leekens nem hoz nagy stábot magával, magyar edzőket vesz maga mellé, és eredménycentrikus szerződést írt alá.

Mindez azt támasztja alá, hogy komolyan gondolja a feladatot.

A korábbi szövetségi kapitány szerint a belga edző segíthet az utánpótlás-nevelésben és a klubokat is hasznos tanácsokkal láthatja el.

„Pozitív színfoltja lesz a magyar futballnak.”

Szintén jó véleménnyel van Georges Leekensről Disztl László, aki a Bruges-ben játékosa volt. Sőt, az edző szorgalmazta a leigazolását.

„Ő vitt ki Bruges-be. Két évig dolgoztunk együtt, bajnokságot és kupát nyertünk, pályafutásom legsikeresebb évei voltak azok. Nagyszerű volt a kapcsolat köztünk. Egy

határozott, kemény ember, megkövetelte a rendet, a fegyelmet, de jó csapatépítő” 

- mondta a volt 28-szoros válogatott védő.